Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 530 -zete, tervgazdálkodás lehetőségei a mezőgazdaságban stb. A kamara Kisújszálláson és Nyíregyházán kisérleti gazdaságot tartott fenn, amelyeknek egyes iratai szintén megvannak; ezek a gazdaságok részben a burgonyatermesztéssel, részben a homokjavitások módszereivel foglalkoztak; értékes tapasztalataik széleskörű elterjesztésére azonban a tőkés társadalmi rend keretei között nem volt lehetőség. A kamara 1947 február 6-án mondotta ki feloszlását, utalva a 24070/1946. M.P. számú kormányrendeletre; működése azonban csak mint önkormányzati szervezeté szűnt meg, mert hatáskörét - szűkített területre kiterjedő illetékességgel - a Tiszántúli Földművelésügyi Tanács vette át. Utóbbi amint a levéltárban megmaradt iratai bizonyítják, fokozatosan állami szervvé alakult át. A kamara iratainak kezelése a levéltárban történt rendezés után nem okoz különösebb gondot. A beérkező iratokat központilag iktatták, az összetartozó témákat alapszámok szerint fogták egybe, amikor az első Ízben előforduló iktatószám vált alapszámmá. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár az egykorúak alapszámos rendjét még tovább fejlesztette, amikor a tárgyilag összetartozó gyüjtőszámokat egybefogta. A levéltári segédletek ennek megfelelően készültek. Ha egy tárgr több évben is előfordult, a levéltári rendezés a különböző évek iratait tárgyilag fogta egybe. Az iratok között 1947. február után keletkezett nyilvántartások is vannak, miután az egykorúak azokat az iratképző szerv megszűnése idején nem választották el az új szerv anyagától. A fond több állagra bomlik; a közgyűlési és választmányi jegyzőkönyveket a levéltár önállóan kezeli. A második fondba az elnökség hatáskörében elintézett ügyiratok tartoznak, amely testületi minőségében fölötte állt az igazgatónak. Ennek az állagnak nyilvántartásába jutottak az elintézett ügyiratok és a pénzügyi gazdálkodás ügyiratai. Önálló állagot képeznek a hivatali szervezeten kivül megtartott gazdaankétok, amelyek a mezőgazdaság munkálatainak elvi megítélése szempontjából fontosak; ezeken az ankétokon a különböző érdekképviseletek is részt vettek. A negyedik és ötödik állagot a kisérleti gazdaságok irataiéi alakította ki a levéltár. A kutatáshoz nem elég a meglévő segédletek használata, mert azok csak az irattári sorszámra utalnak, a raktári elhelyezésre azonban nem. Emiatt szükséges a rendezés után a levéltár által készített repertórium használata is. A fondot a Hajdú-Bihar megyei Levéltár a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályától vette át, nagyrészt ömlesztett állapotban. A rendezés 1963-ban történt meg, a kamarai jegyzőkönyvek pedig Fráter Jenő volt igazgató ajándékaképpen 1966-ban kerültek levéltári őrizetbe. Az iratok leírása /'Nagy Gyuláné/ IX.265. A TISZÁNTÚLI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA IRATAI 1922-1949 IX.265/&. Testületi iratok 18 kötet, 0,40 fm 1-8 Közgyűlési jegyzőkönyvek 1922-1943
