Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 5*3 -Az my2-6s már sokszor említett ipartörveny megszüntette a Társulat korábbi jogkörét de lehetővé tette, hogy a kapitalizmus rendszerének megrelelő szervezeti keretek között roiytassa működését. A Társulat az ipartörvény elveinek megfelelően élt tovább, majd az 1884-es XVII. te. rendelkezései alapján véglegesen átalakult, s 1887-ben felvette a Debreceni kereskedő Társulat nevet, s mint ilyen működött tovább, ae minden natósógi jogkörtől megfosztottan egyszerűen az ipartársulatok jogrendjenez es jogállásához alkalmazkodóan szintén kulturális és szociális jelleggel. Nagyjelentőségű intézmény volt. Több iskolát tartott fenn, amelyeknek Önállóan kezelt iratai vannak, jóléti intézményei növelték tekintélyét, s nem véletlen az sem, hogy az egész Tisza vidéken a legtekintélyesebb intézmény rangját vivta ki. A Társulat szervezeti leiepitése nasonio a töobl társulatokéhoz. Munkáját a közgyűlés, a választmányi ülés és az elnökségi ülés irányította. Ezeknek a kollektív szerveknek megbízásából az Igazgató-elnök intézte az operatív reladatc : ügyeit a Társulat hivatali ügyeinek intézésére kialakított apparátus közreműködésével. Meglevő iratai meglehetősen hiányosak, mint az a leíró részből látható. Az iratok a társulat működését, szervezetét, felépítését tárják fel, de megkutatják az általa életrekeltett intézmények életét, helyzetét, a tagság állományát. Világosan megismerhető a rendelkezésre álló ercékes lorrásokbói a kereskeaelmi elet irányításéban játszott szerepe, feltárható a kereskedelem minden ága. Lényegében tehát nélkülözhetetlen rorrásai Debrecen gazdaságtörténelmének, s a kapitalizmus időszakára derítenek ienyt. az iratok között van egy "Nyilvetési Határozat"-nak nevezett könyv az 185Y-lB83-as évek közötti időből, mely az üzlethálózat kialakulására, a DOitnyitasokra és a hozza tartózó területek megáilapitasára vonatkozó reljegyzéseket tartalmazza. A nyilvetési natározatokat a volt Kalmár társaságnak a megfelelő céhjeilegü iratkepző szervtől kellett e helyre áthoznia, miután az ipartársulati anyag sem különült el a céh anyagától. Ennek a társulatnak működése egyébként a legjobb példája annak, hogy a jogfolytonosság nogyan megy tovább, bármilyen változások történnek is, a jól szervezett kozósóeg őrzi nagyomanyait, s kepes átmenteni jogfolytonosságát az új alakulat életébe Is. A Debreceni kalmárok Társasága nagy múltja, jellege miatt is megérdemli, hogy munkásságát részletesebben méltassuk. a Debreceni Ipartársulat vidékre is kiterjesztette tevékenységét. Hatására és példájára alakultak 1872-tó± kezdve folyamatosan a vidéki ipartársülat ok, mint a Hajdudorogi Csizmadia Ipartarsulat, melynek iratai 1873-től folyamatosan 1882-ig találhatók, de az anyag itt Is meglehetősen hiányos. A megmaradt iratok csupán az alapszabályt tartalmazzák, de sem személyi, sem termeléssel összerüggö problémákról nem annak felvilágosítást. Ugyancsak hasonló a helyzet a Hajdúnánási Csizmadia Ipartársulat esetében. Az ipartársuiat 18/9-ben alkotta meg alapszabályát, amelyet a minisztérium Is jóváhagyott. De a társulat az alapszabályoktól függetlenül már 1872-óta működött, töredékes jegyzőkönyvei az l8y2 és 1890 közötti idoroi adnak nemi tájékoztatást, de adatokat találunk a testület vezetőségere, tagságára vonatkozóan, megismerkednetűn*, tárgyalásainak eredményével, s a határozatok egy részét Is megtaláljuk. Az 1885-1892-es évek közötti időből megáradt elszámolások főként a tagság társulati hozzájárulásához szolgáltatnak adatokat. A Hajdúböszörményi bzabo. Suszter és Szűcs egyesült Ipartarsulat megmaradt iratai arra is utalnak, hogy az egyesült társulatban nem volt túlságosan nagy a
