Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 44 -Köztük egy vizesgyáni földműves hagyatéki ügye.

VI. "Telekkönyvi és országos táblai ügyek" 1855. Egy telekkönyvi átírás és egy betáblázás iránti kérelem.

VII, "Vegyes tárgyak" 1857« Egy földtehermentesités ügyében kiadott bizonyitvány.

b/ Végrendeletek 1854-1859

Néhány a bíróságnál letett végrendelet.

Az iratok leirása /Nagy Gyuláné/

IV.B.158. A NAGYVÁRADI CS.KIR. VÁRÓSILAG KIKÜLDÖTT BÍRÓSÁG IRATAI 2 köteg, 1 kötet, 0,20 fm

1 III. Peres ügyek 1859; IV. Hagyatéki, gondnoksági, gyámsági ügyek 1854, 1857; VI. Telekkönyvi ügyek 1855; VII. Vegyes tárgyak 1857

2 Végrendeletek 1854-1859

3 Végrendeletek jkv-e 1854-1857; mutatója 1854-59

IV,B,159. Debreceni cs. kir. megyetörvényszék államügyészsége iratai

/Sashegyi Oszkár/

1849-1860

A bécsi birodalmi kormányzat mindjárt a szabadságharc leverése után gondoskodott ideiglenes államügyészek kinevezéséről, főképp annak érdekében, hogy a hadbiróságok segítségére legyenek a nyomozásban és a függetlenség harcosai ellen elrendelendő vagyonelkobzásokban. így Debrecenben Ambrus István királyi ügyész, városi tanácsos jóval az ottani megyetörvényszék megszervezése előtt, már 1849 decemberében közreműködött Hegyesy Péter közvádló rendeletéinek végrehajtásában. Igaz, hatásköre akkor még csak Debrecen városára terjedt ki.

Hamarosan sor került azonban az új államügyészi szervezet kiépítésére. A fényitőbiróságokra és bűnvádi eljárásra vonatkozó s Ferenc József által 1849 december 28-án jóváhagyott ideiglenes rendelet^ szerint a megyei törvényszékeknél az addigi tiszti ügyészek helyébe állámügyé széknek kellett lépniük.

A debreceni törvényszék mellé Schmerling igazságügyminiszter 1850 május 19-én államügyésszé Ambrus Istvánt, helyettes állám ügyésszé pedig Simonffy Ferenc debreceni városi tanácsosi rangban levő volt előfogati biztost nevezte ki.2// Röviddel ezután jelent meg az államügyészi szervezetről szóló igazságügyminiszteri rendelet.^ A szervezet közvetlenül az igazságügyminiszter irányítása alatt állott. Az országos főtörvényszék mellett főügyész, a törvényszékek mellett ügyészek, a járásbiróságok mellett helyettes ügyészek működtek.

Mig 1848 előtt a vádhatóság szerepét a vármegyékben a tiszti ügyész látta el, aki egyúttal tagja volt a bíróságnak is, az új rendelet kimondja,