Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 510 -Az iratok iktatószámot kaptak és ezek évenkénti Gzámrendben kezdődtek újra. A tanoncszerződések ugyancsak iktatószámot viselnek. A jegyzőkönyvek kronologikus sorrendben maradtak meg, mig a törzskönyveket az iparosok nevének beiratkozás szerinti sorrendjében találjuk. Az egyéb különböző nyilvántartások is időrendiek, bár a nyilvántartások szerkesztése az ipartestület munkaköre szerint történt. A Hajdúdorogi Ipartestület is területi alapon szerveződő intézmény volt. Megalakulásának körülményei ismeretlenek, miután erre vonatkozóan az iratok és jegyzőkönyvek semmiféle támpontot nem nyújtanak. Legrégibb iratai a tanonclajstromok 1906-ból, ami arra utal, hogy ebben az időben a Hajdúdorogi Ipartestület már működött. Az 1949-ig terjedő iratok levelezést, tanoncszerződéseket tartalmaznak, foglalkoznak az iparosok árvaellátásával, utalnak a vezetőség személyi összetételére, de a közgyűlések tárgysorozati pontjaira is felvilágositást nyújtanak. Igen jó anyagot találhatunk a tanoncok, segédek munkarendjére, munkaidejére vonatkozóan, s részben a helyi ipar történetére. Az 1949-ben megszűnt ipartestület iratanyagát a tanács köteles volt átvenni. Hajdúdorogon ez gyakorlatilag nem történt meg, hanem valószinüleg, - amint ez a feljegyzésekből kiderül - a KIOSZ helyi megbízottja továbbvezette és amikor a KIOSZ megyei központjához kerültek, a nyilvántartás folytatása itt történt meg. Emiatt az iparlajstrom 1960-ban zárult, holott maga az iratképző szerv már 1349-ban megszűnt. A rendezés elválasztotta egymástól a különböző funkciójú iratokat. A fíajdúhadházi - Téglási Ipartestület iratanyaga az 1889-1949 közötti időre terjed ki. Alapítása 1928-ra tehető, a téglási ipartestülettel való egyesülése 1939-től mutatható ki, viszont iktatóbélyegzőt Hajduhadház és Téglási Ipartestület cimen 1940-ben kezdenek. Korábbi iratok a községből vannak ugyan, ezek azonban a már működő iparoskor tagjainak nyilvántartására vonatkoznak. A Hajdúnánási Ipartestület hivatalosan 1903-ban alakult meg a helyi iparosok kezdeményezésére. Rendszeres működésit azonban csak 1905 január 1-én kezdte meg, mivel az alapszabály belügyminiszteri jóváhagyása csupán 1904 őszén érkezett meg. Megalakulásáig azokat a jogokat, amelyeket a többször hivatkozott törvény az ipartestületek hatáskörébe utalt, a városi iparhatóság végezte, mig a törvény kiadásáig fennálló jogkört még az 1872. évi ipartörvény alapján hasonlóképpen, a városi hatóság látta el. Az ipartestület szervezeti működéséről tehát tulajdonképpen 1903-al kezdődően maradtak meg iratok. Hogy mégis az előző évtizedekből is őrzünk iratokat az ipartestület fondjában, annak az a magyarázata, hogy a városi iparhatóság 1905 január 1-én működését megkezdő ipartestületnek adta át a korábban vezetett hatósági nyilvántartásokat, amelyeket alakulása előtt ipar-hatósági ügyként a tanács kezelt. Itt természetesen csupán a képesítéshez kötött iparosok és segédszemélyzetük nyilvántartásá- ól van szó. Az iratanyag a képesített iparosok és segédeik, valamint tanoncaik munkaviszonyára, szak/izsgaügyekre, iparügyi kihágásokra, engedély nélküli iparűzés elleni küzdelmekre, üzleti zárórákra, vásárigazolványokra, az ipartestületeknek, mint egyesületnek és mint hatósági jogkört gyakorló szervnek
