Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 497 -DEBRECEN SZ.KIR. VÁROS SZEGÉNYHÁZA A szegénygondozás Debrecenben hosszú múltra tekint vissza. Intéz­ményes megszervezése az 1529-es Bonoz László - féle alapítványhoz kapcsolódik. A felügyelőiét és igazgatást a tanács látta el "magiszter" útján. Önálló kat­­holikus szegényház felállításáról Mária Terézia parancsára 1777-ben gondosko­dott a tanács.^ 1892- ben kísérlet történt az Ispotálynak a városi szegényházba történő be­olvasztására, minthogy azonban a ref. egyházzal e kérdésben nem sikerült megegyezésre jutni, a szegényügy rendezése viszont halaszhatatlan megoldást követelt, a városi tanács 1893-ban új szegényházat nyitott. A szegényügy rendezését a 143-8547/1893 bkgy. számú szabályrendelet rögzítette. A szegényház rendeltetése a vagyontalan, hozzátartozó nélkül maradt aggok gon­dozása. Az intézet élén gondnok állt, a betegellátást a tanács által választott orvos látta el, fenntartáséról a város gondoskodott. A felszabadulás után a városi szegényház szociális otthonná alakult át. Iratai a szegényház igazgatására, a gondozottak belső munkájára, a gazdálkodás rendszerére nyújtanak tájékoztatást. A HELYŐRSÉGI ORVOSFŐNÖK, DEBRECEN Az I. világháború folyamán Debrecenben a hadsereg kötelékében helyőrségi kórház állott fenn, amely hosszabb időn keresztül kezelte a súlyo­sabb sebesülteket. A kórház igazgató főorvosának iratai fennmaradtak és ezek a diagnózisokat, az elrendelt therápiára vonatkozó feljegyzéseket tartalmaz­zák, A betegek kórlapjai egészségügytörténeti felvilágosításokat nyújtanak. VÁROSI KÖZKÓRHÁZ, DEBRECEN A XVTII. sz.-ban bekövetkezett pestisjárvány pusztítása felvetette Debrecenben a betegápolás intézményes megszervezésének gondolatát. A betegek befogadására szolgáló első épület 1739 körül létesült, de működéséről adatok ■T p nem maradtak fenn. Az 1831-©b nagy kolerajárvány idején épült kórházi osztály a kormány támogatásával 1850—re már 45 heteg befogadására vált al­kalmassá» A városi tanács támogatása nyomán 1893 március 29-én átadták rendel­tetésének a mai Bem téren lévő új kórházat, amely a városi tanács intézménye­ként működött, 1921-ben megnyílt Debrecenben a Tudományegyetem orvosi fakultása s néhány osztálya a kórházban nyert ideiglenes elhelyezést. A klinikatelep kiépítése után, 1930-ban a kórház állami kezelésbe került. A felügyeletet 1931-től a VKM látta el, mig korábban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium.^ A tanácsok megszervezése óta a Hajdú-Bihar megyei TanácB intézmé­nyeként működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom