Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 42 -IV,B.156/c, Büntető ügyek

35 köteg, 29 kötet, 6,30 fm

1-5 Büntetőügyek iratok és iktatókönyvek, sortárak 1853-54

6-7 Feljelentések 1855-1860

8-13 Nyomozati iratok 1855-1860

14-32 Kivizsgált bűnügyek 1855-1860

33 Idegenhatóságok nyomozati megkeresései 1855-1860

34 Külön kezelt bűnügyi iratok 1860-1861

35 Jelzetnélküli iratok 1859

36—51 Bűnügyi benyujtványi jegyzőkönyvek 1854-1861

52-56 Sortár ... 1855-1860

57-61 Betűrendes lajstrom az osztályokhoz 1855-1860

62 Bűnügyi sorkönyv 1859

63 Bűnügyi sürgetés! jkv 1856-1861

IV.B.157» Nagyváradi cs.kir. I.osztályú járásbíróság iratai /Sashegyi Oszkár/ 1850-1854

Az ideiglenes birósági szerkezet”^ szerint Magyarországon járásbíróságokat kellett szervezni, amelyek elsőbÍróságképp működtek meghatározott polgári és kihágási ügyekben, A polgári pereskedéseket illetőleg ők határoztak 500 forint értéket meg nem haladó összegekről ill, tárgyakról, haszonbérleti szerződések felmondásáról, birtokháborítás ügyében /ha a birtok a járás határain belül feküdt/, szolgálati és munkabórszerződésekből keletkező perekben, vásárbirói ügyekben, olyan csődügyekben, amelyekben sommás tárgyalásnak volt helye /a kereskedők osődjei kivételével/, telekkönyvi és betáblázási ügyekben, vérrokonok közötti egyszerű osztályperekben /ha a kérdéses vagyon a Járásban feküdt/.

Ezen kivül kötelesek voltak más, hozzájuk nem utalt ügyekben is - megkeresésre - előintézkedéseket tenni, és végrehajtásokat eszközöltek saját maguk, vagy más bíróságok által hozott határozatok esetében.

Büntetőügyekben általában csak kisebb kihágások tartoztak hozzájuk /II* osztályon járásbíróságok/. Súlyosabb kihágások kivizsgálására és eldöntésére un* I* osztályú Járásbíróságokat szerveztek. Ezekhez vizsgázott bírákat rendeltek ülnökökképpen. Az ilyenek a büntető bíróságot egy elnökből és legalább két bíróból álló tanácsban gyakorolták.

Schmerling igazságügyminiszter 1850 május 16-án hagyta jóvá a nagyváradi I* osztályú járásbíróság felállítását és nevezte ki ideiglenes Járásbirónak Szerdahelyi Imrét. Az ideiglenes járásbíróság működése 1854-ben, a végleges szervezés kapcsán szűnt meg.

A nagyváradi I. osztályú Járásbíróságnak csak néhány irata maradt ránk* Ezek az alábbiak:

"Feljegyzése a nagyváradi megyei törvényszékhez tartozó Nagyváradi I, oszt* Járásbíróság helységeinek", A keltezetlen, feltehetően 1850-ből számlázó jegyzék szerint a járásbíróság területéhez 67 község és puszta tartozott.