Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 486 -Az ovodák /Mervó Zoltánná/-' Az óvoda az iskoláskort mét nem ért 3-6 éves korú gyermekek okta­tására és nevelésére szervezett intézmény. Működése hazánkban Brunswick Teréz nevéhez fűződik; az első óvoda 1828-ban Budán nyilt meg. Eredményeinek haszno­sításával több nasonió intézet létesült, majd 1834-ben megalakult a Kisdedóvó­intézetek Magyarországon Terjesztő Egyesület. 1847-ben Magyarországon már 89 kisdedóvó működött. Debrecenben az óvodai nevelés kezdetei 1842-re nyúlnak vissza, amikor a városi tanács határozatot hozott kisdedóvóintézet felállítására azzal a céllal, hogy segítsen a gyermekeket a "rajtok könnyen törteimető külső sérülésektől" megóvni, valamint biztosítsa az erkölcsi nevelést és oktatást.'L Az első állami óvodát intézményesen 1876-ban szervezték meg. Az álla­mi óvodákban ioiyó nevelesi feladatok elvi tartalmat az 1891. évi 15. te. fog­lalta rendszerbe. Ennek előírásai alapján óvodákat az állam, a községek, a hit­­felekezetek, jogi személyek és magánegyének tarthatnak fenn. Helyi hatósága az adott területen szervezett felügyelőbizottság volt, amely választott tagokból állt, de tagjai között kötelezően szerepelt a tisztiorvos, Az állami óvodáknál a felügyelőbizottságot a belügyminiszter nevezte ki. Ennek feladatköre: az óvó­nőválasztás, az óvodai munka, az óvódábajárás kötelezettségének ellenőrzése, az óvoda anyagi ügyeinek vezetése és felügyelete. Felsőbb hatóságai a királyi tanfelügyelő, tankerületi főigazgató ás a törvényhatósági 'bizottság népoktatás­ügyi albizottsága voltak. Az állami főfelügyeletet a VKM gyakorolja a tanfelü­gyelő utján. Az 1936. évi 23. te. a főfelügyeletet a nevelési ügyeken kivül a belügyminiszterre bizta; utóbbi továbbra is a vallás és közoktatásügyi mi­niszteré maradt. A tanfelügyelő helyett ezután a tisztifőorvos dolgozta ki az óvodák fejlesztésére vonatkozó javaslatokat s birálta el az óvodai igazgatás­sal összefüggő ügyeket. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban az óvodák működéséből mindössze a beirási naplók maradtak meg 1866-1887 közötti időből, bár az el3Ő óvoda meg­szervezése területünkön 1844-ben történt. A napló érdekessége, hogy a beirt növendékeket tanoncoknak nevezi s csak 1869-ben változik az elnevezés "ovoncz"­­ra. A gyermekekkel kezdetben férfi "óvó" foglalkozik s a beirt növendékek 2-6 éves korúak. Az anyakönyv számot ad a beíratott gyermekekről, életkorukról, a szülők foglalkozásáról s az óvodában töltött időről. A beirás naptári éven­ként újrakezdődő sorszámmal tartja nyilván a növendékeket. A kötet utolsó lap­jain olvasható leltár 1865-től számot ad az óvodákban lévő taneszközökről és játékszerekről, A kisdednevelés történetével foglalkozó kutatóknak forrásul szolgál az anyag az óvodák kialakulásának kezdeti időszakáról. Jegyze±-ek l 1./ HBmL IV.A. 1011/a. 111 ftsz. Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyve 1842 január 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom