Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 468 -szolgáló s a korábbi műveltségi monopólium felszámolására törekvő első intézkedés a közoktatás alsófokú. szervezetét alakitotta át. E szándék a 6650/1945. M.E.sz. rendeletben jutott kifejezésre, amely kimondotta, hogy "a népiskolák I-VIII.'és a gimnázium illetve polgári iskola I-IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni”. Ennek az iskolatípusnak megvalósitására törekedett már a Tanácsköztársaság vezető gárdája is, de időhiány miatt művelődéspolitikai elképzeléseit nem valósíthatta meg.

A polgári iskolák és a gimnáziumok alsó évfolyamainak felszámolása a rendelet után az 1945/46. tanévvel megkezdődött s 1943-ra befejeződött. Ugyancsak erre az esztendőre esik az iskolák államosításának időpontja, amely az MDP kulturális programja nyomán, osztályharcos küzdelemben született meg.

1943 júniusára elérkezett annak történelmi szükségessége, hogy a szocialista irányú nevelés, a szocialista iskolaszervezet keretei között az új társadalom eszméinek, gyakorlatának megfelelően állami nevelők révén nyerjen végleges megoldást.

x x x

A Hajdú-Bihar megyei Levéltár illetékességi köréhez tartozó elemi iskolák iratanyagáról a kutató a VIII. 151-287 fondtörzsszámok alatt leirt iratok kapcsán tájékozódhat.

Területünk városaiban és községeiben az iskoláztatás már a XVI.sz. folyamán megindult, a debreceni Kollégium szervezésében működő u.n. partikulák keretében; a bennük folyó feudális korabeli képzésről a Levéltárismertetés I. kötete tájékoztat;' - *

A XVI-XIX. század idején az alábbi helyeken ismeretesek a partikulák: Álmosd, Bagamér, Bagos, Eakonszeg, Balmazújváros, Báráiid, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Csökmő, Derecske, Esztár, Pöldas, Gáborján, Hadház, Hencida, Kaba, Kismarja, Komádi, Mikepércs, Monostorpályi, Mezőkeresztes /Bihar/, Nagybajom, Nádudvar, Nánás, Nagyiéta, Nagyrábé, Polgár, Püspökladány, Péterszeg, Sámson, Sáp, Sáránd, Szoboszló, Szovát, Téglás, Tépe, Tetétlen, Vámospércs.^

Az egyházi és községi kezelésben volt elemi iskolák történetének feltárása az iratok alapján nehézségekbe ütközik, mivel a tantestületi jegyzőkönyvek és az ügyiratok csak szórványosan maradtak meg. Az anyakönyvek megőrzésére - ügyviteli értékükre is tekintettel - az iskolák inkább gondot fordítottak. Az anyakönyvekkel együtt kezelt tanmenetek több községből megmaradtak, egyes helyeken megőrizték a szakfelügyelők látogatási jegyzőkönyveit, a statisztikai jelentéseket is. Ezen irategyüttesek, valamint a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, az iskolaszék működése során keletkezett iratok átvizsgálása, egyházi iskolák esetében az egyházközségnél őrzött iratok tanulmányozása adhat teljes képet egy-egy iskola történetéhez.

A debreceni feudális korabeli iskolákról e helyen nem kivánunk szólni. A kapitalizmus időszakában a régi hagyományok továbbéltek, de újabb iskolák is keletkeztek.