Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 454 -érdekében tett intézkedéseket tartalmazzák.

Iktatott iratai között véleménykifejtásek olvashatók az 1935« évi

VI. to-ről, rendelkezésre áll a polgári iskolai egyházi énektanítás részletes tanterve, a magyarországi ref. egyház egyetemes konventje üléseinek jegyzőkönyvi kivonata, évenkénti statisztikai kimutatások az iskola pénzügyi helyzetéről, a tanulókról, a szülők foglalkozási megoszlásáról, az igazgatótanács és a tanári testület működéséről, az iskola nevelőmunkájáról, a vallásos és hazafias nevelés módozatairól, a szülői értekezletekről, az ifjúság ^unkájáról, a jótékonysági akciók eredményeiről, a diákegyesületekről és egyéb figyelemreméltó eseményről. Az anyakönyvek a hallgatók személyi adatait, tanulmányi rendjét és előmenetelét rögzitik mind a nyilvános, mind a magántanulók esetében.

Az iskola megszervezésére adatok találhatók a kereskedőtársulati polgári iskola 1929/30. évi, valamint a ref. polgári iskola 1932/33« évi iratai között.

DEBRECENI RK. POLGÁRI FIÚISKOLA

A debreceni róm. kát. egyházközség javaslatára a VKM 1921 augusztusában 118.800/19^1. sz. alatt engedélyezte a r. kát. felekezeti polgári fiúiskola megnyitását Debrecenben. Ennek alapján 1921 szeptemberében I-II. osztállyal az iskola megnyitotta kapuit. Szervezetileg a róm. kát. egyházközséghez tartozott és egyházi hatósága az 1870-ben alakult rk. Iskolaszék volt. E- zen fölül az egyházi főhatóság jogkörét a nagyváradi püspökség debreceni apostoli kormányzója gyakorolta. Oktatásügyi kérdésekben a Katholikus Tanügyi Főigazgatóság irányítása alatt állott, mig az állami főfelügyeletet a VKM gyakorolta a debreceni Tankerületi Főigazgató útján.

Az 1944/45« tanévben részben épülethiány, részben iskolaszervezési és a tanügyi ellátottság nehézségei miatt összevontan folyt az oktatás a ref. polgári iskolával. Ebben az évben "Debreceni Egyesitett Polgári Fiúiskola" néven működött. Az 1945/46. iskolai évben a polgári iskolának még mind a IV osztálya megvolt, de már megnyílt az általános iskola V. osztálya is. Az 1946/47» iák. évben már csak a III-IV. polgári állt fenn, mig 1947/48-ban a IV. osztállyal végleg megszűnt a polgári iskola és felváltotta az általános iskola felső négy osztálya. Az államosítás a polgári iskolát már nem érintette.

A levéltárban kezelt iratanyag közül a tantestületi jegyzőkönyvek és iratok a felszabadulás utáni adatokra nyújtanak felvilágositást, az iskolai élet megindításának, az általános iskolának a katolikus egyház kebelében történő megszervezésének értékes dokumentumait nyújtják. Az államosításig működő általános iskolák iratanyagát is e fond alatt őrzi a levéltár.

Az anyakönyvek alakulástól rendelkezésre állnak, mind a nyilvános, mind a magántanulókról.

A tantestületi jegyzőkönyvek az ülések dátumai szerint vannak elhelyezve. Az iratok naptári évek szerint újrakezdődő sorszámos iktatást nyertek. Az 1946/47«iskolai évtőj. áttértek az iktatásnak tanévenként! újrakezdéséhez. Ez az iratanyag az általános iskola fondjánál nyert elhelyezést.