Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 453 -nak. Az iskola a közeli községek tanulói részére lehetővé telfte a magánvizsgáztatást. Utóbbiakról külön anyakönyvet vezetett. A tanulók anyaköriyveinek csak 40 évnél régebbi anyagát kezeli a levéltár, a korábbi évfolyamok a jogutód általános iskola kezelésében maradtak az ügyviteli feladatok megoldására.

E helyen kell emlitést tenni a Berettyóújfaluban 1915-1948 között működő polgári leányiskoláról is, melynek teljes iratanyaga a háború folyamán megsemmisült.

A leányok polgári iskolai oktatását kivánta szolgálni a Király Ilona által 1915 október 12-én nyilvánossági joggal felruházott magánpolgári iskola. 1917-ben a debreceni Református Egyházmegye vette kezelésbe s ettől kezdve mint református polgári leányiskola működött. Felügyelő testületé az Egyetemes Konvent Tiszántúli Református Egyházkerülete; fenntartó testületé a debrecen Református Egyházmegye, mig kormányzótestülete a berettyóújfalui református polgári leányiskola igazgatótanácsa. Az iskola fenntartási alapját a tandijak, az egyházi és világi közületek segélyei, a debreceni ref. egyházmegye, a tiszántúli egyházkerület, a berettyóújfalui egyházközség Bihar vármegye törvényhatósági bizottsága és Berettyóújfalu község adományai képezték. A tanulmányi felügyeletet az egyházkerület, az állam részéről pedig a tankerületi kir. főigazgató gyakorolta.

Az iskola működése - iratok hiányában - az iskolai évkönyvekből rekons truálhat ó.

A DEBRECENI REF. KOLLÉGIUM POLGÁRI FIÚISKOLÁJA

A ref. Kollégiumban már az 1829/30. iskolai évtől kezdődően működött polgári iskola, de a kor igényeinek és követelményeinek megfelelően a város iparos és kereskedő társadalma alreáliskolává történő átalakítását igényelte, ezért 1874-ben ez az iskolatípus megszűnt.

1928-ban a püspöki szék újból elrendelte a polgári iskola megszervezését. Az egyházkerületi közgyűlés a tervet 421/1928 sz. határozatával jóváhagyta s 1929 szeptemberében megindult a tanitás.

Az I. világháború utáni születéscsökkenés létszámapadást okozott az iskolákban s a ref. kollégiumi polgári megszervezésével feleslegessé vált a Kereskedőtársulat polg. fiúiskolájának további fenntartása.Hosszas tárgyalás eredményeként a megszűnt iskola beolvadt a református polgáriba.

A ref. polgári 1948-ig működött, de folyamatosan elsorvadt; 1946-ban megalakult az alsó két osztályból az általános iskola, majd mint patronáló intézmény szerve a Hosszúpályi Parasztdolgozók Polgári Iskolája. Mindezek még a polgári iskola szervezeti keretei között állottak fenn, de az államosítással megszűntek s feladatkörét részben a Füvészkert utcai, részben a Péterfia utcai általános iskola vette át.

A fennmaradt iratok közül a tanárkari jegyzőkönyvek gazdagon tárják fel a tantestület tevékenységét. Bizalmas iratai körleveleket, a leventemozgalom kiszélesításe, a tanulóifjúságnak a politikai élettől való távoltartása