Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 450 -Lehetővé tette, hogy a polgári iskola IV. osztályának elvégzése után a tanulók középiskolában folytassák tanulmányaikat, a 6 osztályt végzettek számára pedig biztositotta az alsóbbfokú hivatalnoki pályák elérését.

Ennek ellenére a 6 osztályú polgári iskola életképtelen volt, mert nem illeszkedett szervesen a közoktatásügyi intézmények rendszerébe, amely a négyes tagolódást követte. Az ipari és kereskedelmi pályákra készülőknek sok volt,a továbbtanulni óhajtó pedig már a IV. polgári után középiskolákba léptek, ezért az V-VI. osztály elnéptelenedett, vagy meg sem indult, de anyagi okok is közrejátszottak, hogy a polgári iskolák V—VII. osztályai nem szerveződtek meg.

A VI. osztályú polgári iskola megmentésére szolgált Trefortnak az az intézkedése, amely 1879-ben az iparos, 1884-ben pedig a kereskedelmi képzést a polgári iskolához kapcsolta. Az utóbbi iskola a VII. évfolyam elvégzése után már kereskedelmi érettségire képesítette a tanulókat, egyszersmind pedig a felsőkereskedelmi iskola kifejlődéséhez vezetett, minthogy a növendékek már a IV. polgári elvégzése után a szakiskolában folytatták tanulmányaikat. Maga az élet tehát a gyakolatban elsorvasztotta az V-VT. osztályt, a 4 osztályú polgári viszont népszerű tanintézetnek bizonyult. Ezt erősítette meg az 1927» évi XII.t.c., amely már intézményesen is 4 osztályos iskolává alakította mind a fiú, mind a leánytagozatot. Célját a következőkben jelöli meg: "A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse". Különbözeti vizsga nélkül azonban csak a tanítóképző, ipari, kereskedelmi vagy a mezőgazdasági középiskolába vezetett az út, ez az iskolatípus viszont nem jogosított egyetemi felvételre, csüpán a főiskolára. Mindezek ellenére a polgári iskolák 1945-ig, az általános iskolák megszervezéséről szóló rendelet megjelenéséig fennállottak, majd 1948-ig fokozatosan beolvadtak az általános iskolák tagozataiba.

Az 1868.évi 38. te.,valamint a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi 28. te. a polgári iskolákat, mint népoktatási intézeteket a VKM vezetése alatt a tanfelügyelők, a törvényhatóságok, a községi hatóságok és az iskolaszék felügyelete alá rendelte. A tanulmányi ellenőrzést a szakfelügyelők látták el s jelentéseiket a tanfelügyelőhöz terjesztették elő.

Az 1927. évi 12. te. alapján a VKM a polgári iskolák Igazgatását és tanulmányi felügyeletét a polgári iskolai királyi főigazgatókra bizta. Működésűket a kerületi beosztás elvei szerint 1931 március 1-én kezdték meg. Ezzel a polgári iskolákat kiemelték a népiskolai keretek közül, amivel a tanfelügyelőségek és gondnokságok felügyeleti hatásköre megszűnt. A főigazgatóságok működésével az addig széttagolt igazgatású iskolák egységes vezetés alá kerültek. A rendelkezés azonban nem érintette a polgári iskolai iskolaszékek hatáskörét, amelyek az autonom testületek által fenntartott polgári iskolák ügyeinek gondozására alakultak.

Az 1935* évi 6* te. a polgári iskolákat más alsó- és középfokú oktatási intézetekkel együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek