Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 449 -VIII. 6l/d. Számviteli iratok

1 köteg, 0,02 fm

1 Alapítványok kimutatása és iratai 1857-1927

VIII. 62. A DEBRECENI ZSIDÓ GIMNÁZIUM IRATAI 1921-1944

15 kötet, 0,40 fm

1-15 Tanárkari jegyzőkönyvek 1940-1943; osztálynévkönyvek 1921-1944

A polgári iskolák /Mérvé Zoltánné/

A XVIII. századtól kezdve Európaszerte elterjedt az elemi népiskola müveitségminimumánál több, de a tudományos pályára előkészítő középiskoláknál kevesebb és inkább gyakorlati irányú általános műveltséget nyújtó iskolatípus szervezésének gondolata. Ilyen célokat szolgált kezdetben a reáliskola, amely azonban jellegénél, oktatási tárgyánál fogva, inkább a középiskolák típusához közeledett.

Debrecenben, a református kollégiumban már az 1829/30-as iskolai évben olvashatunk a polgári iskoláról, amely alapításától kezdve 4 évtizedig állt fenn, megelőzve Eötvös József népoktatási törvényét, amely csak 1868-ban mondta ki a polgári iskolák felállítását. A kollégiumi polgári iskola 3 osztállyal működött, de 1870-re a város és környéke műveltebb iparosai és kereskedői alreáliskolává történő átalakítását igényelték.

Az 1868. évi 38. népoktatási törvény a hiányok pótlására az elemi oktatás területén kétféle iskolatípust szervezett: 1./ a felsőbb népiskolát, amely az elemi népiskola VI. osztályának elvégzése után a fiuknál 3, a leányoknál 2 évfolyamból állt; 2./ polgári iskolát, amely az elemi népiskola IV. osztályára épült s a fiuknál 6, a leányoknál 4 évfolyamú volt.

Bár az 1868. évi XXXVIII. te. mindkét iskolatipust meghagyta, a polgári iskolák mellett szólt az a körülmény, hogy a tanulók már az elemi iskola

IV. osztályának elvégzése után magasabb képzettségű tanárok kezébe jutnak, s rendszeres oktatásban részesülnek.

Minthogy a polgári iskolák "nagyközségeink jobbmódú, túlnyomóan magyar középosztályát tömegesen az általános műveltség magasabb színvonalára emelni" hivatott, ennek megfelelően alakult oktatási tárgy és szervezete is.

A törvény megjelenése után megindult az iskolák szervezése, de minthogy mindkét iskolatípusnál hiányzott a cél megjelölése, feladatkörének, rendeltetésének megállapitása, az élet, a gyakorlat módosításokat követelt. A hiányokat Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter igyekezett pótolni 24.793/1879 sz. rendeletével. Hangsúlyozta, hogy " a polgári iskola eredeti célja a műveltebb gazdák, iparosok és kereskedők képzése".