Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 442 -VIII. 61. A HAJDÚNÁNÁSI RE?. GIMNÁZIUM

A fond 1848 előtti iratainak leirását jelen kiadvány I. kötete tartalmazza. Az iskola a polgári forradalom után a korábbi szervezeti keretek között működött tovább s csak 1908-ban vált nyolcosztályú gimnáziummá.

Az iskolát a ref. egyházkerület tartotta fenn, amely a hajdúnánási ref. egyházközség közvetlen tanulmányi felügyelete alatt a gimnázium igazgatótanácsa utján fejtette ki irányitó munkáját. Az igazgatótanács választott szerv ként a város intézményeinek küldötteiből állt. Az iskola igazgatója a Tanács előadójaként működött közre, mig az elnöki tisztet a mindenkori helyi ref. lelkipásztor töltötte be./Az iskolaszék munkájáról lásd a XII. fondcsoportban elmondottakat./ Az iskola egyházi kezelése 1948-ig megmaradt. Az államosítás tényével a tulajdonjogviszonyok megváltoztak. A gimnáziumalsó tagozata az általános iskolák szervezésével folyamatosan elsorvadt s beolvadt az általános iskola V-VIII. osztályába.

Az iratok az intézmény történetére és minden irányú tevékenységére gazdag forrásértékkel bÍrnak. A tanárkari gyűlések jegyzőkönyvei 1887-től hiánytalanul megvannak, amelyek művelődéstörténeti szempontból nélkülözhetetlen dokumentumai a tudományos kutatásnak. Felhasználható az anyag a nevelési kérdések tanulmányozásánál, mig az egyházkerület! és állami felügyeleti látogatások jegyzőkönyvi módszertani problémákról, a tanítás szakmai és világnézeti anyagáról adnak tájékoztatást. Az igazgatósági iratok szervezési kérdésekről, a tanszemélyzetről, iskolastatisztikákról, a tananyagról informálnak. Az iktatókönyvek 1900-1946. évekből teljes képet adnak az ügyiratforgalómról s az iratok tárgyáról. Az iskolai anyakönyvek 1923-ig vannak a levéltár kezelésében, mig a magánvizsgálati jegyzőkönyvek 1896-1927 évekből tájékoztatnak a magántanulók tanulmányi eredményéről, tanulmányi rendjéről. Az érettség, vizsgálatok jegyzőkönyvei 1908-1929 közötti időből kerültek levéltárba. Az iskola történetének kutatásánál az iskolaszéki iratok átvizsgálása nélkülözhetetlen.

VIII. 62. A DEBRECENI ZSIDÓ GIMNÁZIUM

Debrecen város izraelita lakosságának száma az 1868-as emancipáció után rohamosan emelkedett, emiatt a zsidóság nemcsak templomot épített, hanem növendékei számára iskolákat is nyitott.

Az izraelita hitközség áldozatkészségéből 1921-ben a VKM engedélye alapján sor került négyosztályú gimnázium felállítására. A közoktatásügyi miniszter az 1925/26 tanévtől engedélyt adott az iskola fokozatos továbbfejlesztésére, igy az intézet 1928/29.évre nyolcosztályúvá fejlődött. 1944-ben a zsideüldözés következtében az iskola megszűnt s ujjúszervezésére a felszabadulás után már nem került sor.

Az iratok a II. világháború alatt nagyrészt elpusztultak. Az ügyiratok és az érettségi anyakönyvek teljes egészükben, a tanári értekezletek jegy főkönyvei 1940-ig semmisültek meg. Az anyakönyvek kisebb hiányoktól eltekintve