Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

■

T 430 -törvénycikke a középiskolák típusait tovább differenciálta, s az új iskolatípusok mindegyike jogosított valamennyi egyetemre és főiskolára való felvételre. Ennek érdekében viszont a követelmény 3zint is emelkedett s ez lehetővé tette a munkás és paraszt gyermekekkel szemben érvényesíthető szelekciót.

Az új törvény a középiskolák három típusát ismeri: gimnázium, reálgimnázium, reáliskola. A reálgimnáziumok a latin és német nyelven kivül még egy modern nyelvet /angol, francia, olasz/ oktattak kötelezően, mig a reáliskolákban a természettudományos képzés került előtérbe.

A leányközépiskolák reformja 1926-ban egységesebb szervezeti keretek közé helyezte a nőnevelést. A leányközépiskolák feladata a magasabb általános műveltség biztosítása, az egyetemi és főiskolai tanulmányokra való felkészítés. Korábban leányok számára, de csak 1875 óta - felső leányiskola, felső kereskedelmi iskola és leánygimnázium működött. Az 1926, évi 24. te. a leányközépiskolák két tipusát kivánta meghonosítani: a leánygimnáziumot és a leányliceumot. A leánygimnázium a latin és a modern nyelvek és irodalmi tanulmányok segítségével, a leányliceum elsősorban a modern nyelvek és irodalom előtérbe helyezésével kivánta didaktikai célját megvalósítani. Egyetemi és főiskolai felvételre mindkét tipus képesített és a fiukéval egyenértékű érettségi bizonyitványt adott. Az 1934« évi XI. te. már csak egységes középiskolát ismer: gimnázium néven.

Az 1938. évi XIII. te. újjászervezte a középfokú szakiskolákat. E törvény a középiskoláknak 3 fajtáját ismeri: gimnázium, líceum, gazdaság, középiskola, amely lehet mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, lányoknál inkább háztartási, ipari és kereskedelmi tagozatú. A törvény értelmében a mezőgazdasági középiskola is érettségi bizonyitványt nyújt, célja pedig a gyakorlati életre nevelés.

Általános gyakorlati irányú középiskola feladatait látta el az 1938. évi XIV. te. alapján szervezett líceum, amely a tanitóképzés korábbi szervezetét változtatta meg. A tanitóképzés a négyévfolyamú líceumra épülő tanitóképző-akadémia beiktatásával nyert megoldást.

A II. világháború eseményei akadályozták a törvény maradéktalan végrehajtását, s menetközben módosításokat eszközöltek a tanitó utánpótlás biztosítására.

A 6650/1945. M.E. sz. rendelettel megszervezett 8 osztályos általános iskolákkal a gimnáziumok alsó tagozatai beolvadtak az általános iskola felső évfolyamába. A középiskolák 1948-tól kezdve az általános iskolára épültek s ezzel megvalósult a köznevelés demokratikus átalakítása, érvényesült a dolgozó nép kulturális felemelkedésének alapvető feltétele.