Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 419 -A debreceni váltótörvényszék iratai /Komoróczy György/ 1845-1872 A váltótörvényszékek szervezéséről szóló 1840, évi 15. t.c. alapján Debrecen város is létrehozta ezt a bírósági fórumot, amely az abszolutizmusig működött. Az abszolutizmus idején - annak ellenére, hogy a törvény szerint a korábbi váltótörvényszékek állami szervek voltak - ezt a jogalkalmazó hatóságot megszüntették és a váltóügyek elintézését is a megyei cs.kir. törvényszékek, illetve járásbíróságok hatáskörébe utalták.^Az 186l-ben kiadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban foglalt határozatok az önkényuralom előtt működött váltótörvényszékeket az 1848-ban érvényben volt szervezeti felépítéshez igazodóan visszaállították. A váltóbiróság ennek megfelelően 1871. évvel bezárólag továbbműködött, majd hatásköre beolvadt a megyei törvényszék jogkörébe. Debrecenben a váltótörvényszék 1861 április 20-án tartotta alakuló gyűlését, amikor a korábbi elnök a cs. kir. törvényszéktől átvette a hivatalszervezés feladatait, de tárgyalásra első Ízben csak május 1-én került sor. A megszűnés tényét 1871 december 29-én jelentették be, a hivatal tényleges átadása 1872 január 12-án történt. A közbeeső 10 év iratainak tartalma nagyon sokrétű és gazdag; a kapitalizmus kezdeti szakaszának megismeréséhez a fondban őrzött források nélkülözhetetlenek, sok adatot tartalmaznak főként a kereskedelmi forgalomra, a pénzkölcsönzésekre, vállalkozók nevére, tőkéjük összegére, a biztosított hitelek mértékére, általában az ipar- és kereskedelem helyzetének megismerésére. A tanácsülés! jegyzőkönyvek kevésbé hasznosíthatók, mint maguk az ügyiratok és a pertestek, mert csupán végzéseket tartalmaznak, belőlük tehát legföljebb a tárgyalások záróakkordja ismerhető meg. Az iratokból viszont a váltóeljárás és a hitelélet sok mozzanata deríthető fel. A tárgyban folytatandó kutatásnak ki kell térnie a törvényszéki iratok tanulmányozására is. A váltótörvényszék levéltári iratai két fondra tagoltan vannak meg a levéltárban: az egyik VII. 3. ftsz alatt a feudális kor állapotát tükrözi, a másik a provizórium és a kiegyezés korában keletkezett. A két fond kialakítása és az iratok szétválasztása a periodizáció érdekeinek alárendelten a Levéltárak Országos Központjának utasítása szerint történt. De a szétválasztást nem lehetett következetesen végigvinni, mert egyes segédkönyvek, nyilvántartások áthúzódtak a különböző korszakokon. Ez teszi érthetővé azt a körülményt, hogy miért találhatók a jelen fondban is 1848 előttről származó iratok. A levéltári rendezés a fondok kialakítása után az iratokat állagokra osztotta, ennek kapcsán elválasztotta a törvényszék elnökének saját hatáskörében kiadott rendelkezéseit és a hozzá intézett levelezést a tanács testületi irataitól, majd a pertestektől. A törvényszék testületként alkotta Ítéleteit; az elnök maga is itélethozó biró volt, ténylegesen résztvett a pertárgyalásokon; voltak perenkivüli ügyiratok, mint cégbejegyzések, amelyeket egyszerű végzéssel rendeltek el.
