Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 411 -res felek valamelyike, illetve a vádlott katonai szolgálatot teljesített, vagy a háborús események következtében ismeretlen helyen tartózkodott. Jónéhány ügyben az Ítélőtábla az Ítéletet meghozta ugyan, de a kiadmányok elkészítésére 1944 szeptemberében már nem volt lehetőség, 1945-ben pedig az iratoknak a Magyarországhoz már nem tartozó székhelyű bíróságokhoz való visszaküldése céltalanná vált. Ebben a gyűjteményben az iratok az Ítélőtáblái főlajstrom számok sorrendjében vannak elhelyezve, tehát vegyesen polgári és büntető ügyek talál, 135 hatok az egyes csomókban. Külön csomókban kezelik a kassai cseh felsőbírósághoz 1921-1939. között fellebbezés folytán került azokat a cseh nyelvű periratokat, amelyekben az elsőfokú eljárás azok előtt a bíróságok előtt indult, amelyek a bécsi döntés alapján Magyarország területéhez kerültek. Ugyancsak külön csomóban találhatók a kassai felsőbíróság területén volt s a bécsi döntés alapján Magyarországhoz csatolt bíróságoknál 1924-1938 között alkalmazott birák és segédhivatali tisztviselők cseh nyelvű minősítési iratai.1-^ A kassai csehszlovák felsőbíróság iratai a csehszlovák hatóságokkal lebonyolított iratcsere kapcsán kerültek Magyarországra. A debreceni királyi törvényszéki fogház iratai Az 1878:V.te. a bűncselekmények hármas felosztása következtében különböző nemű szabadságvesztés-büntetéseket állapított meg éspedig fegyház, államfogház, börtön és fogházbüntetést. A törvény szerint a fogházbüntetést törvényszéki, vagy járásbirósági fogházban kellett végrehajtani, ezért került sor az említett bíróságok mellett fogház létesítésére. Miután sem a Btk. sem pedig az ezt életbeléptető törvény a büntetési nemek végrehajtásának kérdését nem szabályozta, ezt az egyes büntetésvégrehajtási intézetek ügykezelésére is kiterjedően az igazságügyminiszter 2106/1880. I.M. sz. körrendeletével rendezte. A törvényszéki fogházakban kellett őrizni az előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezetteket szabadlábra helyezésükig, illetve a velük szemben hozott Ítélet jogerőre emelkedéséig. Ezért az előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot elrendelő határozatokat és a jogerős Ítéleteket ide meg kellett küldeni s itt kezelték a büntetés végrehajtására vonatkozó iratokat is. Ezeken kívül iratok keletkeztek magának a fogháznak a működésével kapcsolatban is. A debreceni törvényszéki fogház irataiból csak a letartóztatottak törzskönyve maradt meg 1933-1944 évekről, valamint az ezekhez tartozó névmutatók 1907-1923 és 1933-1944 közötti időről.Nemcsak az előzetes letartóztatásban volt személyeket, hanem a jogerősen elitélteket is bevezették a 29 rovatot tartalmazó törzskönyvbe. A beje őrzésekből - a személyi, végzettségi és vagyoni viszonyokon kívül - kitűnik, hogy milyen, hol és mikor elkövetett bűncselekmény miatt történt a letartóztatás* Bejegyezték, hogy mely bíróságok milyen szám alatt, milyen bűncselekményi minősítéssel hoztak Ítéletet és milyen büntetést szabtak ki. Adatok találhatók arra is, hogy az elitéit a büntetés
