Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 408 -igazságügyminisztérium. Ezek a tervezetek is megvannak az észrevételekkel együtt. 1915-ból a csőd törvény, a gyorsított bűnvádi eljárás és a bírósági tolmácsokra vonatkozó tervezet található a véleményekkel együtt. Jelentések maradtak meg a bíróságoknak az első világháború alatti működéséről. Ismeretesek azok az iratok is,amelyek arról tanúskodnak, hogy az Ítélőtábla tagjai milyen készségesen tették le a hivatali esküt 1918-ban a Nemzeti Tanácsra, 1919-ben a Magyar Népköztársaságra, 1920-ban pedig Horthy- 127 ra. Ugyancsak őrzik az elnöki iratok annak a hirdetménynek egy példányát, amelyben a debreceni Városi Direktórium nevében Török Gábor, Hajdú István éa Vági IsV’án 1919 március 25-ón közhírré tették, hogy a Forradalmi Kormányzó f 128 Tanács rendelkezése érdelmében átvették a váro3 vezetését. Az elnöki iratoknál van a nyíregyházi törvényszék elnökének 1920 január és február hóban készített az a naplószerü feljegyzése, amely Kiss 129 Roland " kommunista magatartásával" foglalkozik. Több irat tárgyalja a bíróságok háború, forradalom, majd az ellenforradalom első évei alatti működését, személyi állományát és az anyagi körülményeit. Az el3Ő világháború befejezése után hozott u.n. földbirtokreform /1920:XXXVI.tc./ végrehajtásával kapcsolatban is találhatók jellemző adatok^^ A bíróságok, bírák és tisztviselők elleni panaszok is az Ítélőtábla elnökéhez kerültek. Adott esetben ő döntött arról, hogy ha a panasz rágalmazásnak minősülő kijelentéseket is tartalmazott, javasolja-e az igazságügyminiszternek a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazás megadását. Ilyen természetű iratok csak 1927-1930-ból maradtak meg, de ezekből is látható, hogy a jogkereső felek milyen kifogásokat támasztottak az , , , 131 igazsagszolgaltato szervek tagjai ellen, # 1934-35-ben ismét egy sor törvényjavaslat érkezett az Ítélőtábla elnökéhez vélemény nyilvántartás végett, többek között az idegen váltóról, zugirászatról, ügyvédi kamaráról, a bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról; a tiltott közlésről és a bírálat dzabadságáról; a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokokról; a néperő és a család fokozottabb büntetőjogi védelméről; a csőd és kereskedelmi törvény módosításáról; az egyházi hatóságok büntetőjogi védelméről; a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről, stb. Mindegyik tervezetet illetően részletes Ítélőtáblái elnöki vélemény készült. Nem mindégyik javaslatból lett törvény, ezek az iratok azonban abból a szempontból érdemelnek figyelmet, hogy milyen életviszonyok szabályozását tartotta szükségesnek a kormányzat ezekben az években s erre milyen véleményt nyilvánított egy lényegében magas birói testület elnöke. Jelentések vannak az iratok között a debreceni és nyíregyházi törvényszék területén volt védett birtokok 1941-1943 évek közötti változásairól. Ezek földbirtokpolitikai szempontból tanulságosak.^-^ Az elnöki iratoknak munkásmozgalmi szempontból is igen .tanulságos része az, amely a Tanácsköztársaság bukása után a bírósági alkalmazottakkal szemben folytatott igazolási eljárásra vonatkozik. Ezeknek az iratoknak nagy
