Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei

- 406 -A debreceni királyi Ítélőtábla iratai

A főleg fellebbezési biróság ként működött királyi tábla átszervezésére fokozatosan került sor, s a végleges szervezet megállapítása csak az elspfokú királyi bíróságok felállítása után 'fcz 1890:XXV.tc-vel történt meg,

A szeiaélynök elnökletével működött pesti királyi tábla illetékessége az ország egész területére kiterjedt. A külön törvényekben meghatározott polgári perekben elsőfokon járt el, minden más polgári, valamint büntető ügyekben fellebbezési fórum volt.

Az 1848-as forradalom alatt felállított felsőbíróságok: az országos törvényszék és kétszemélyes törvényszék működése rövid ideig tartott s a szabadságharc bukása után - miként már utaltunk rá - elkezdődött a magyar birói szervezet osztrák minta szerinti átalakítása. 1861-ben az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 29.§-a a királyi táblát is visszaállította lényegében a forradalom előtti hatáskörrel. Az egész országra kiterjedő illetékességét az 1868:LIV. te. 3.§-a szüntette meg és felállította most már királyi Ítélőtábla elnevezéssel a pesti mellett a marosvásárhelyit is. Az ország tiszántúli területe ekként továbbra is a pesti Ítélőtábla illetékessége alatt maradt.

Az 1890:XXV. te. az eddigi 2 helyett 11 Ítélőtáblát szervezett, amelyek közül az egyik székhelye Debrecen lett. A Trianoni békeszerződés után az ítélőtáblák száma 5-re csökkent; de 1938-1944 között 9-re emelkedett.

A debreceni Ítélőtábla kerületéhez eredetileg a debreceni, máramarosszigeti, nyíregyházi, szatmárnémeti és zilahi törvényszék területe tartozott.

Kz az illetékesség az első világháború után változott, mivel a királyi Románia területéhez került máramarossziget, szatmárnémeti és zilahi törvényszék megszűntek, de ide csatolták a korábban Kassához tartozott miksolci és sátoraljaújhelyi törvényszékeket. 1938 után viszont ide csatolták az 1920 előtti máramarosszigeti, ungvári, beregszászi és huszti törvényszékek területét is.

Az ítélőtábla polgári és büntető hatáskörét külön törvények határozták meg. Ennek részletezése helyett csupán annak megemlítésére szorítkozunk, hogy az Ítélőtábla kizárólag fellebbviteli biróság volt.

ítélőtáblák megszervezése után az 1891:XVII. tc-vel szabályozták a bíróságok felügyeletének kérdését. A főfelügyeletet valamennyi biróság felett az igazságügyminisztér gyakorolta, de a közvetlen felügyelet a törvényszékek felett az Ítélőtábla elnökének, a járásbíróságok felett pedig a törvényszék elnökének hatáskörébe tartozott.

A 11 ítélőtábla felállításával befejeződött az állami bírósági szervezet kialakításának folyamata s ezzel szükségessé vált a birói ügyviteli szabályok kiadása, amely 1891 szeptember 15-én a 4291/1891. I.M.E. sz. rendelettel történt meg. Ebben szabályozták a birák és a segédszemélyzet szolgálati viszonyait, továbbá a járásbiróságok, törvényszékek, Ítélőtáblák és a kúria ügyrendjét. Ez a szabályozás nagyban - egészben a felszabadulásig érvényben volt.

Amikor az Ítélőtáblák felállításának ügye a kormánynál napirendre került, Hajdú vármegye főispánja felhívta Debrecen szabad királyi város ta-