Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 32 -1 I, törvényügyek és rendeletek 1856

2-5 III A). Pertestek 1854-1859

6 IV, Hagyatéki tárgyalások, gyámsági és gondnoksági ügyek 1854-1856

7 V,Csődiratok 1857

VIII. Ingatlanforgalmi szerződések 1855;

IX. Pöldtehermentesitési és kárpótlási ügyek 1855-1856

X. Kinevezések, személyzeti ügyek 1856-1857; Végrendeletek, szerződések

1854-1861

8 Végrendeletek és más okiratok mutatókönyve 1854-1862

IV.B,154/b. Bünfenyitő osztály iratai

1 köteg, 0,02 fm

Iratok 1855; kivizsgált bűnügyek 1856

IV,B,154/c, Földtehermentesitési iratok

1 köteg, 0,04 fm

Ügyiratok 1854-1856

IV.B.155, Dél-Bihar megyei cs,kir.törvényszék iratai /Sashegyi Oszkár/

1850-1854

A szabadságharc leverése után Magyarországban a bécsi birodalmi kormány által behozni kivánt bírósági szerkezetre és perrendtartásra vonatkozó határozatokat Ferenc József 1849 november 3-án hagyta jóvá és Haynau november

10-én hirdette ki.^ E szerint Magyarországon járásbíróságokat, megyei törvényszékeket és kerületi főtörvényszékeket kell szervezni, mig a "Legfőbb Törvényszék" Bécsben székel, A megyei törvényszékek személyzete elnökből, megfelelő számú bíróból és segédszemélyzetből áll. Végzéseiket polgári jogügyekben elnökből és két bíróból, a hatáskörükbe tartozó bűnügyekben pedig elnökből és négy bíróból álló tanácsokban hozzák. Hozzájuk tartoznak azok a polgári jogügyek, &melyek nincsenek a járásbíróságokhoz utalva, különösen azok a világi perek, amelyek addig egyházi bíróságokhoz tartoztak /kivéve a házasság érvényességét illető és a válópereket, amelyek továbbra is az egyházi hatóságok elhatározásának maradtak fenntartva/, továbbá az örökeladási és - vételi bevallások, amelyek addig a hiteleshelyek előtt történtek, valamint az egyszerű osztályperek /vérrokonok között/, ha a kérdéses vagyontárgy több járásban, de ugyanabban a megyében fekszik, és az 1844i7*tc, értelmében sommásan tárgyalható csődügyek,

A megyei törvényszékek Ítélnek ezen kivül mint kereskedelmi törvényszékek minden kereskedelmi és váltóperben, ide értve a kereskedők csődügyeifc is. A kereskedelmi és váltóügyek tárgyalásába és az itélethozásba a törvényszék a kereskedelmi rendből tagokat vesz magához, akik szavazati joggal bírnak. A megyei törvényszék elsőbÍróságképp Ítél végül bizonyos hozzá utalt bűnügyekben.

MásodbÍróságképp Ítél a megyei törvényszék polgári ügyekben a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezések esetében, büntető ügyekben pedií_ a járásbíróság! határozatok elleni panaszokról.