Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
380 -Az elnöki iratok között van az az értesítés, amely szerint a magyar királyi felelős minisztérium a közigazgatás valamennyi ágát 1867 március lo-én átveszi s ezen a napon a magyar királyi udvari kancellária hivatalos működését teljesen beszünteti.11 A sajtóvétségek elbirálására 1865-ben királyi leirattal esküdtszékek felállítását rendelték el. Ezek felállítása azonban csak két évvel később kezdődött meg a királyi tábla és a 4 kerületi tábla székhelyén. A debreceni kerületi tábla elnökéhez 1867 május végén érkezett meg az igazságügyminiszter május 20-án kelt 232/1867« I.M.E. sz. utasítása az esküdtszék megszervezésére e ehhez csatolták az akkor még nyomtatásban meg nem jelent miniszteri rendeletét a "Sajt óvétségek felett Ítélendő esküdtszékek feláll!tásairánt". E rendelet mellett találhatók az esküdtszék megszervezésére vonatkozó elnöki iratok.12 Ezekből az iratokból megállapítható, hogy ez az esküdtszék - amelynek tagjait magas vagyoni és szellemi cenzus alapján válogatták ki s eleve kizárták a katonákon és egyházi személyeken kivül a napszámosokat és szolgákat is - már életre hivásakor sem felelt meg a korszerű követelményeknek, A kerületi tábla megnaradt - nem nagy terjedelmű - irataihoz iktató és mutatókönyv nincs, igy az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók, A debreceni királyi törvényszék iratai Az európai polgári forradalmak hatására a XVIII. század végétől egyre élesebb küzdelem bontakozott ki Magyarországon a feudális igazságszolgáltatás embertelenségével és önkényével szemben. Szemere Bertalan 1841-ben megjelent munkájában megdöbbentően jellemezte a kor büntető jogszolgáltatását.1^ 1848-ra már régen megértek a feltételek az igazságszolgáltatás átszervezésére és korszerűvé tételére. Az 1848-as törvényhozás elindult a feudális igazságszolgáltatás átszervezésének útján, a reakciós erők, majd a bukás azonban megakadályozta ennek következetes végrehajtását. A forradalom a feudális jogrendszernek csak az alapjait rázta meg anélkül, hogy azt teljesen megdönt hette volna. Az urbériség eltörlésének szükségszerű következménye volt elz úri— szék megszüntetése. Az 1848: XI. te. értelmében a polgári perek részben az alispánok elnöklete alatt álló megyei törvényszékek hatáskörébe kerültek. Ez utóbbiakhoz tartoztak a büntető ügyek is. A forradalom bukása után az osztrák uralom az 1849 november 3-i császári rendelkezés alapján kezdte meg a polgári fejlődés követelményeinek megfelelő igazságügyi szervezet kialakítását. E kérdést részletesen Sashegyi Oszkár taglalja e kötetben. A külpolitikai helyzet változása következtében az abszolutizmus alapjaiban rendült meg s az I860 október 20-án kelt Októberi Diploma étlapján az ország területén lévő idegen jogszolgáItatási szervek működése 1861 április 30-án megszűnt. Már 1861 január 23-án összeült az Országbírói Értekezlet s a március 4-ig tartott tanácskozásain elkészítette az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat, amelyeket a képviselőház, a főrendek és a király helybenhagyott s a kúria teljes ülése arra az időre, mig az alkotmányos törvényhozás másként nem ren~ delkezik, zsinórmértékül fogadott el.
