Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 379 -tottak be, akiknek a kinevezése még egy év eltelte után sem történt meg. Az elnök ezért 1862 május 2-án a bécsi udvari kancelláriához előterjesztést tett a kinevezések érdekében.^ Több Ízben tett jelentést az országbíróhoz személyzeti és szervezési kérdésekben. A magyar királyi udvari kancellária a kerületi táblák működését szorosabb ellenőrzés alá kívánta venni, ezért 1862 junius 15-én felhívta az elnököt, hogy minden év junius és december havának végével terjesszen fel részletes ügyforgalmi kimutatást. A jelentésnek tartalmaznia kellett az érkezett, elintézett és folyamatban maradt beadványok, perek, csőd és hitbizományi ügyék márnát a hátralék okának részletes indokolásával. A jelentések fogalmazványai 1962 második felétől 1868 végéig megtalálhatók.^- Ezekből a statisztikai jelentésekből megállapítható, hogy a kerületi tábla milyen természetű ügyekkel foglalkozott, mennyit fejezett be és a hátraléknak mi volt az oka. A kerületi táblán 1862-ben az összlétszám 17 volt, 1 elnök, 6 közbiró, 1-1 jegyző, iktató, kiadó és járulnok, továbbá 3 Írnok és 3 szolga dolgozott. Ez a létszám 1868-ra mindössze 1 fővel emelkedett.^ A bírósági alkalmazottak javadalmazása körül állandó panaszok voltak, egyre többen kértek fizetési előleget, ezért az udvari kancellária 1861 október 31-i rendeletével a bíróságok elnökeit - köztük a kerületi táblákét is - a fennálló rendszabályok keretei között fizetési előlegek engedélyezésére hatalmazta fel.^ A királyi személynök 1863 március 6-án név szerinti kimutatást kért azokról az ügyvédekről, akik a kerületi tábla előtt feleket képviseltek. Az elkészített jelentésben 33 debreceni, 12 nagyváradi, 4 nagykállói, 2 nagykárolyi, 1 szatmári, 4 aradi, 2 gyulai, 4 becskereki, 1 temesvári, 2 nyíregyházi, 1 beregszászi es 2 tasnádi ügyvéd szerepel. Az udvari kancellária a hozzá beérkezett jelentésekből megállapította, hogy "a kereskedő osztályban aggasztó mértékben elszaporodott...a közhiteln.ek ésere_és_a_üörvériy;esitszásara” a bukások száma s ez szinte napról-napra növekszik. Ezért 1863 március lo-én felhívta az elnököt a bukás okainak vizsgálatára és szükség esetén büntető eljárás kezde - ményezésére• A 2.SZ. csomóban találhatók a kerületi tábla éves költségvetésére _ , , a vonatkozó iratok, az alkalmazottak fizetesenek részletes feltüntetesevel. Igen érdekes fényt vet a megyei és szabad királyi városi törvényszékek igazságszolgáltatásának színvonalára Magyarország királyi helytartójának 1865 május 9-én kelt 2301. ein. sz. rendelkezése, amellyel arra utasította a kerületi tábla elnökét, hogy a megyei és szabad királyi városi törvényszékek előtt tartott tárgyalásokat "az illető tisztviselők kezelési eljárása s általában a bírói tisztség által feltételezett képzettség tekintetében kisérje figyelemmel s a feltűnőbb vagr éppen botrányosnak látszó tudatlansági vagy részrehajlás! eseteket, vagy alapos gyanúra okot szolgáltató körülményeket az illető egyén megnevezése mellett esetről-esetre jelentse". A kerületi tábla elnöke az érdemi jelentéstétel elől azzal tért ki, hogy a megyei és szabad királyi városi törvényszékekkel csupán annyiban van érintkezésben, amennyiben azokat egyes cselekmények pl. kézbesítések, szemlék, tanúkihallgatások, végrehajtások és telekkönyvi eljárások teljesítése végett megkeresi.10
