Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei

- 364 -zéséig ugyancsak a debreceni főigazgatóság anyagában találhatók. A tanfelügyelőségek A tanfelügyelőségek kapitalista korabeli szervezéséről az 1868, évi 38. t.c. intézkedett. Ezeket a tanfelügyelőségeket megyéken belül kellett kialakítani, élükön a miniszter által kinevezett és állami alkalmazottként működő tanfelügyelő állt, akinek a hatásköre az alsófokú oktatási intézmények felügyeletére, illetékessége pedig a megye egészére terjedt ki. A tanfelügye­lők a minisztériumnak tartoztak felelősséggel a függetlenek voltak a megyei törvényhatósági bizottságtól. 1936 előtt kizárólagosan a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium­tól függtek, de 1936 után irányitó szervük a tankerületi főigazgatóság lett. A Bihar megyei tanfelügyelőség székhslye Nagyvárad, majd 1920-tól Berettyóújfalu község volt. 1940-1944 között a felügyelőség központja ismét Nagyváradra került. A felszabadulástól megszűnéséig újból Berettyúujfalu, mint a megye székhelyközsége adott a központnak helyet. A tanfelügyelői hálózat Bihar megyében 1945-ben újjászerveződött. Az ország területének változásával természetesen más községek kerültek irá­nyítása alá és módosult a hivatal személyzeti létszáma is. Alsófokú tanügyi­gazgatás! szervezetként 1949 december végéig fennmaradt, majd 1950 január 1-én a hatáskör bővülésével felvette a Bihar megyei tankerületi főigazgatóság ne­vet; e minőségben 1950 március 14-vel bezárólag működött. Már említettük, hogy az 1935« évi 6. te. alapján 1936 januárjától a tanügyigazgatásban bekövetkezett változások eredményeként a tanfelügyelő­séget a tankerületi főigazgatóságnak rendelték alá. A Bihar megyei tanfelü­gyelőség ezzel a debreceni tankerület egyik egysége lett. A törvény végrehaj­tása sarán a volt tanfelügyelőségek hatáskörének átvételével népoktatási kerü­letek alakultak ki. Ezeknek a népoktatási kerületeknek élén állt a tanfelügye­lő, de most már nem mind a minisztérium önálló hivatala, hanem a főigazgatóság alsófokú irányitószer ve. Ebben a minőségében továbbra is megnaradt a megyei közigazgatási bizottság előadójának. Hatásköre annyiban módosult, hogy a népiskolák felügyeletén túlmenően, irányította az óvodai felügyelőbizottságot, a községi iskolaszékeket, az iskolai gondnokságokat, a tanonciskolái felügye­lőbizottságokat, és az előbbiek határozatait másodfokon ő bírálta felül. A tanfelügyelőség iratai a levéltárban két fondra oszlanak. Az el­választó időhatár a felszabadulás időpontja. A megmaradt iratanyag kis terjedelme részletesebb kutatásra nem ad lehetőséget. Mindössze néhány ügyirat ismeretes, és fennmaradt 1943-ból egy kimutatás a Bihar megye területén működő nem állami tanítókról. Ezeknek az i­­ratoknak rendezése 1963-ban történt. A Hajdú megyei Tanfelügyelőség megszervezése a Bihar megyeihez hason­lóan ment végbe. Tekintettel arra, hogy 1868-ban Hajdú megye még nem létezettt mert a hajdúvárosok magához a hajdúkerülethez tartoztak, az 1876-ban megszer­vezett Hajdú megyei községek egy része pedig Szabolcs, más része Bihar megyéhez kapcsolódott, ennek a tanfelügyelőségnek az első elnevezése "Szabolcs megye -

Next

/
Oldalképek
Tartalom