Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 357 -MÁV nem adta át, egy-egy téma feltárása tehát feltételezi a debreceni MÁV igazgatóságon folytatandó kutatást, mert csak az ott közölt iktatószám alapján lehet a levéltárban őrzött iratot megtalálni, A levéltárban lévő másik közlekedésügyi igazgatási fond a Bihar megye államépitészeti hivatal iratait tartja nyilván, A feudális korban a megyei mérnöki állás keretében, elsősorban az önkormányzati közgyűlések határozatai alapján látták el mind az útépítésekre, mind a köztulajdoni házak építésére, mind az utcaszabályozásokra vonatkozó feladatköröket. A kapitalizmus idején azonban már nagyobbfokú útbiztonságot követeltek, emellett az úthálózat állandó bővitése, karbantartása vált szükségessé. Ez indokolta, hogy megkülönböztessék az országos, a törvényhatósági és a községi útakat, amelyeknek fenntartása az érdekelt szerveket terhelte. Az országos jellegű úthálózat minden irányú kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatos munkák végrehajtására és irányitására alakították ki a megyei mérnöki állások egyidejű megszüntetésével az 1877. évi 24. t.c. rendelkezései alapján az államépitészeti hivatalokat. Hatáskörüket és szolgálati rendjüket a különböző időkben kiadott rendelkezések szabályozták. Az államépitészeti hivatalok felügyeletét a közúti kerületi felügyelők látták el, akiknek munkahelye a megyék székhelyén volt; munkájuk során támaszkodtak az alispáni hivatalra, tagjai voltak a közigazgatási, sőt a törvényhatósági bizottságoknak is. Véglegesen - kisebb módosításokat tartalmazó intézkedésektől eltekintve - a 36560/1936, KKM állapította meg hatáskörüket, ügykezelésük rendjét és személyzetüket. A városokban továbbra is fennmaradt a mérnöki állás, amelynek további bővülése a mérnöki hivatalokat, a műszaki ügyosztályokat teremtette meg. A levéltár a Hajdú megyében működött államépitészeti hivatal iratairól semmiféle tájékoztatást nem kapott; azok eltűnésének körülményeiről ma sincs tudomása. Kizárólag a Bihar megye hivatalának működése során keletkezett iratok töredéke maradt fenn, de azok is elsősorban egyes főútvonalak építésére, kisebb mennyiségben önkormányzati és községi útak karbantartására vonatkozó feljegyzéseket, törzskönyveket tartalmaznak. Az iratok az országhatáron kivül eső területekre vonatkoznak, a többiről az eddigi felderítések során nem sikerült tájékozódást szerezni. Feltehető, hogy az iratok nagy része a háború alatt elpusztult, más része a többszörös költöztetés során veszett el. A megmaradt fondrészleget a levéltár 1953-han Hajdú-Bihar m. Tanácsa VB. Közlekedési osztályától vette át, majd 1966-ban községek abc-rendjében helyezte levéltári őrizetbe. Sajnos, a meglévő iratok nem alkalmasak arra, hogy a magyarországi községek úthálózatának történetével foglalkozó kutatók tudományos helytörténet igényeit kielégítse. Ezért a tárgykör iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk a megyei törvényhatósági bizottság közgyűléseinek jegyzőkönyveire, ahol találhatók útépítési határozatok és alapirataik« Ugyanakkor szükséges az Országos Levéltárban őrzött minisztériumi iratok áttanulmányozása is, mert az államépitészeti hivatalok zárójelentéseiket annak tették meg; közbevető jelentések a Bihar m. Közigazgatási Bizottság iratai között is feküsznek.
