Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 342 -valamint Debrecen városban az idők folyamán éppenúgy kifejlődött, mint az ország más megyéiben; az ügyiratok azonban a felszabadulás előtti időkből szegényesen maradtak fenn. Ezért a kutatás során nem szabad kizárólag a most leírandó forrásokra támaszkodni. Föltétlenül figyelembe kell vennie a megyék és a törvényhatósági joggal felruházott városok /Debrecen, Nagyvárad/ területére megszervezett közigazgatási bizottságok iratait, az alispáni és a polgármesteri jelentéseket, továbbá a Tiszántúli Mezó, ;„zdasági Kamara nagyon is adatgazdag iratait. Utóbbi a mezőgazdasági munkaszervezés, termelés, személyzet kérdéseivel éppen azért foglalkozhatott kötetlenebbül, mert társadalmi és nem állami szakigazgatási szerv volt, többször nyilváníthatott tehát olyan véleményt, amely nem mindenkor egyezett meg a kormányzat álláspontjával, és az állami intézkedéseket nem egyszer kritikusan elemezhette. Tette ezt a Kamara tagságának jól felfogott érdekében, tehát elsősorban a nagybirtokosok álláspontjának és céljainak alárendelten, semmiképen sem a kisparasztok javára. De a Hajdu-Bihar megyei Levéltár iratain kivül szükséges az Országos Levéltárban őrzött iratok, valamint főként a Mezőgazdasági Muzeum tárgyi és Írásos emlékeinek tanulmányozása is, nem különben a volt Pallagi Gazdasági Akadémia iratainak vizsgálata ugyancsak a levéltárban, mert mindezek a jelentéseken kivül a kísérletekről, a mezőgazdasági termelés technológiájáról, a munkaviszonyokról, az aranykalászos és ezüstkalászos tanfolyamok szervezéséről, a középbirtokos mezőgazdasági üzemekről, a törzskönyvezésről, kísérletezésekről stb. bőséges információkat szolgáltatnak. Nem egy esetben részletekbe menően kiegészítik a gazdasági szervek hiányosan fennmaradt iratait, a mezőgazdasági szövetkezések formáira nagyobb tájékoztatást nyújtanak* stb. A mezőgazdasági igazgatás szakszervei között a legtöbb ágazat működése megállapítható. Voltak kifejezetten a földműveléssel foglalkozó gazdasági felügyelőségek, de voltak erdőigazgatóságok, erdőfelügyelőségek, vadászati, halászati, kertgazdasági állami irányitó szervek, kultúrmérnöki hivatalok, vegykisérleti állomások, vetőmagvizsgálók, amelyek egyaránt a föld területének nagyobbfokú hasznosítását, a területen élő állat- és növényvilág értékeinek megmentését, a vizszabályozásokat és más kérdéseket tartották szemük előtt. Az alábbiakban, kizárólag a fennmaradt iratokra támaszkodva, ezeket mutatjuk be. XXX A Hajdú-megyei gazdasági felügyelőség első formájának megszervezése 1913-ban történt az 1912. évi 23. t.c. alapján. A kezdeti időszakból mindössze alig száz irata maradt fenn; ezek elsősorban a vezetésjelentésekről, az időjárási viszonyokról tájékoztatnák. Az 1921. évi 42. t.c. által újjá - szervezett felügyelőség működéséről csupán az 1942-1944. évi, az alispánhoz és a közigazgatási bizottsághoz nyújtott felügyelői jelentések maradtak fenn. A Hajdú megyei felügyelőség illetékessége kiterjedt Debrecen városára is, ezért az iratok tanulmányozása ez utóbbi gazdálkodására is fényt vet. A gazdasági felügyelő hatásköre nem terjedt ki a kertészet, borászat, szőlőművelés, erdészet kérdéseire, mert ezek fölött önálló állami hálózat gyakorolta a felügyeletet. Mindezek munkáját az 1922-ben 100512. F.M.sz*
