Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 341 -Zsadány község 1-5 Határleirások 1851» 1868; földtermási táblázat 1852-1868; telekkönyv 1856, 1868, 1876; összehasonlító kimutatás 1912-1917; birtokosok változása 1869, 1878, 1916 Zsáka község 1-5 Felvételi előrajzok 1885; talajhasználati kimutatás 1885; birtokrészleti és házszámjegyzéki kimutatás 1885; összehasonlító kimutatás 1912, 1917-1919; kiosztási birtokkimutatás 1943; betüsoros névjegyzék 1920 s s s Központi ügyvitelben kezelt iratok 1-4 Aufnahme Protocoll der Ried- und Culturenweisen... 1852-1856; Bagamér, Báránd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Bajom, Mezőkeresztes, Déda, Gáborján, Geszt, Bagas, Hencida, Kismarja, Komádi, Kokad, Kötegyán, Körösszegapáti, Nagyiéta, Nagyrábé, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztur, Sárrétudvari, Szegyestel, Szerep, Kisterpest, Tépe, Pusztatold, Biharugra, Vekerd, Vértes, Zsadány, Zsáka, Hegyközkovácsi, Mezőtelki, Pusztaujlak, Gyapjú, Biharszentandrás, Inánd, Oláhszentmiklós községekből# 5-13 Különbözeti ivek a debreceni, hajdúböszöraényi, nagykállói, nyíregyházai becslő járásokról 1879 14 Debreceni kataszteri terület sommás kimutatása 1910, 1927 15-16 Változási jegyzékek 1941-1944 Asszonyvásár, Bihardióffiieg, Biharfélegyháza, Biharpüspöki, Biharszentandrás, Cséffa, Csokaly, Éradony, Érkenéz, Érkeserü, Érkörtvélyes, Érmihályfalva, Érselind, Érsemlyén, Értarcsa, Érvasad, Felsőpatak, Hegyközcsatár, Hegyközkovácsi, Jankafalva, Kiskágya, Kiskereki, Köröstarján, Madarász, Marciháza, Mezőtelegd, Mezőtelki, Nagyszántó, Nagyürögd, Nyüved, Oláhapáti, Ottomán, Paptamási, Piskolt, Szalacs, Szalárd, Székelyhid, Váradszőlős községekből. A földművelésügyi szakigazgatás gzerveia felszabadulás előtt /Komoróczy György/ A Földmüvelődésügyi Miniszter állami főhatósága alá tartozó szakhivatalok működését kitűnő tanulmánykötetben ismerteti Pataky Ernő könyve a munka e sorok Íróját felmenti az alól a kötelezettség alól, hogy e kérdéssel behatóan foglalkozzék, emiatt figyelmét inkább azoknak az iratképző szerveknek bemutatására korlátozhatja, amelyeknek levéltári anyaga reánk maradt. A helytörténeti kutató az országos hálózattal az idézett tanulmányból megismerkedhet; az ott közölt fejlődéstörténeti tájékoztatás megismétlése tehát fölösleges. A földművelésügyi szakigazgatás Bihar és Hajdú megyék területén,