Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 25 -IV.B.152. Észak-Bihari cs.kir. megyehatóság iratai /Sashegyi Oszkár/ /1849/ 1850-1855

A bécsi összbirodalmi kormány intencióinak megfelelően Haynau 1849 szeptember 25-én elrendelte a nagykiterjedésű Bihar vármegye kettéosztását. U- gyanaznap nevezte ki Uray Bálintot, a debreceni váltótörvényszék addigi elnökét az Észak-Bihar, Szabolcs, Szatmár megyék és a Hajdú kerület, valamint Debrecen, Szatmárnémeti, Nagybánya és Felsőbánya sz.kir. és bányavárosokból alakítandó debreceni polgári közigazgatási kerület cs. kir. főbiztosává. Bihar megye ekkor Jósa Péter nagyváradi cs. kir. kerületi főbiztos irányítása alatt állt. Az új rendelet értelmében a megyének a Sebes-Körösön inneni részét le kellett választani és belőle külön megyét alakítani. A megyehatóság székhelyéül Debrecen sz. kir. várost jelölték ki. Uray kinevezése után Nagyváradra utazott, hogy Jósától átvegye Észak-Bihar ügyeit. Bihar megye levéltára egyébként Nagyváradon maradt.

Az újonnan alakítandó megye élére kormánybiztosul Uray javaslatára a "muszkavezető" Reviczky Menyhértet nevezték ki. Reviczky vagyonos nemesember volt, tekintélyes család sarja. Az országgyűlésen konzervatív szellemben szerepelt. A szabadságharc utolsó szakaszában a cári seregek mellett élelmezési biztosként működött.

Alsó- vagy Észak-Bihar megye a provizórium éveiben /1850-1853/ hat járásra tagolódott: a derecske!, a diószegi, a vámospércsi, a margitai, a bihari és a mezőkeresztesi járásra. Debrecen városa kiterjedt pusztáival egyetemben ezekben az években nem tartozott a megyefőnök főhatósága alá, a város tanácsát közvetlenül a nagyváradi kerületi kormányzat alárendeltségébe helyezték. Debrecen városában egyébként a provizórium idején két megyehatóság székelt, itt működött az északbiharin kivül a délszabolcsi is. /Szabolcs megyét Biharhoz hasonlóan kettéosztották, a Hajdú kerületet viszont beolvasztották Dél-Szabolcsba/.

A Bach-féle definitivum Észak-Bihar megye területi illetékességén és felosztásán jelentős módon változtatott. Ferenc József 1853 augusztus 19-i elhatározásának megfelelően a margitai, bihari és mezőkeresztes! járásokat át kellett csatolni Dél-Bihar megyéhez, viszont Észak-Bihar megyéhez kerültek át Dél-Szabolcstól a szoboszlói, a püspökladányi, a böszörményi és a nánási já - rások. /Szabolcs megye keűtéosztottsága a definitiv rendezéssel megszűnt, az ismét egyesitett megye székhelye Nagykálló lett, s igy 1854-től kezdve Debrecen már csak egy megyehatóságnak, az Észak-biharinak adott helyet*/ A definitivum bevezetésével megváltozott Debrecen jogi helyzete is: a városi tanács az északbihari megyehatóság alárendeltségébe került.

Az igy területét tekintve lényegesen módosult Észak-Bihar megye főnöke továbbra is Reviczky Menyhért maradt. Később több Ízben szóba került más megyébe való áthelyezése, mert közte és Csorba debreceni polgármester között valóságos ellenségeskedés támadt. Bach azonban végülis Csorbát váltotta le állásáról és Reviczky egyelőre maradt. A protestáns pátens kibocsátása utáni f galmak idején azonban Debrecen politikai jelentősége igen nagy mértékben