Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei

- 325 -Bihar megyék és Nagyvárad fölött volt illetékes. 1920 után a trianoni Békeszerződés által Bihar megyének Magyarországhoz került községei a 12.sz. Felügyelőséghez jutottak. 1941-ben a korábbi rendszer állt vissza.

Mindezeket a változásokat a rendezés során figyelmen kivül kellett hagyni és ezért a jelen fond iratai egyaránt tartalmazzák a Hajdú és Bihar megyei községek földmérési iratait.

A földmérési ügyek hivatali szervezete 1935-ben területünkön az alábbi volti földmérési felügyelőség Debrecen székhellyel; hatósága alá tartoztak Hajdú, Szabolcs, Bihar, Szatmár, Ung, Ugocsa, Bereg megyék magyarországi községei és Debrecen városa. Ez a felügyelőség irányította az ugyancsak Debrecen„ , ~ , 2. ben szekelo 5.sz. helyszinelesi felügyelőseget.

Az iratok a fent elmondott funkcióból eredően sokrétűek. Adatokat szolgáltatnak a földbirtokok állományára, a birtokosok személyére, a tagosítások folyamatára, a kataszteri tisztajövedelmekre. A földadó kataszteri felmérések során keletkezett nyilvántartások a birtokvázlatokról, a kataszteri telekkönyvekről, részletes osztálykivonatokról, a birtokivek összesitéséről, a mintaterekről nyújtanak képet. Mindezeknek egy-egy példányát a 10.000/1927. PM.sz. rendelet alapján a pénzügyigazgatóság."kataszteri irattárában" kellett megőrizni, de ott hiányosan maradtak fenn. A helytörténeti kutatást és főként a településföldrajzi viszonyok, tanulmányozását elősegiti az a körülmény, hogy az egyes községek anyagában a kataszteri felméréseken kivül kataszteri térképek is találhatók, kitűnő áttekintéssel, kézirat formájában. A település rendjének és szerkezetének tanulmányozásánál felbecsülhetetlen értékű anyagot nyújtanak. De ugyanez a helyzet a birtokjog tanulmányozásánál, az ingatlantulajdon állapotának és változásainak megismerésénél, a talajértékek megállapításánál, a termesztett növények vizsgálatánál, a talaj adottságok értékeié - sénél is.

A Hajdú-Bihar megyei Levéltár a fond anyagát a Levéltárak Országos Központjának elvi iránymutatására támaszkodva 1963-1969 között alakította ki.

A fond gyüjteményjellegű, mert magiban foglalja a volt nagyváradi és debreceni földmérési felügyelőség alá tartozó községeket. A rendezés az iratokat és nyilvántartásokat a vonatkozó községek szerint állitotta fel olymódon, hogy azok számbavételénél nem volt tekintettel a korábbi Hajdú és Bihar megye közigazgatási szervezetére, valamint itt őrzött más községek anyagára. Minden esetben az abc rend érvényesült, és minden község önálló állagjelzést kapott.

A fond végén önálló állagként az egész megyét érintő, vagy egy becslőjárásra vonatkozó iratok kaptak helyet.

Az állagokon belül a földmérés és nyilvántartás funkciójának megfelelően a levéltár sorozatokat alakitott ki az alábbiak szerint: felmérésre vonatkozó iratok, ezek között földkönyvek; határleÍrások; földosztályozási iratok, ezek között mintaterek megállapítása; kataszteri felvételek iratai, közöttük birtokvázlatok,térképek, telekkönyvek, osztálykivonatok, birtokivek és összesítéseik; fellebbezési ügyek iratai; arányosítás! és tagositási iratok; változási nyilvántartások; ártérvalósitási ügyek, ezen belül vizszabályozási költségek nyilvántartása.