Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 320 -A kiegyezés évétől kezdve az országos illetőségű igazgatóságokat feloszlatták, majd 1888-ig fokozatosan megszervezték a megyei illetőségű pénzügyigazgatóságokat. Ezek élén a király által kinevezett pénzügyigazgatók álltak, akik egyúttal az állam pénzügyi érdekeinek képviseletében a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságoknak hivatalból szavazati joggal felruházott tagjai voltak. Ezzel az újonnan szervezett pénzügyigazgatóságok általános hatásköri középfokú szervekként működtek, teljesen függetlenül a vármegyei vagy szabad királyi városi önkormányzattólt 1889-ig főfeladatuk a fogyasztási adók, a különböző jövedékek /dohány, szesz stb./, a határvámok, az illetékekből eredő bevételek kezelése; hatáskörük 1889-től kezdve bővült, mert hozzájuk utalták az egyenes adók kezelését is, és ezzel minden közadójövedelem a pénzügyigazgatóság alá került. Ezzel a korábbi adófelügyelőségek hatásköréből kiemelték az 1889-ig általuk kezelt egyenesadó jövedelmeket. A megyei pénzügyigazgatóság ellenőrizte a városi és járási állami adóhivatalokat, a forgalmi adóhivatalokat, az vetette ki a földadó összegét és a különböző állami beruházások fedezetére megállapított hozzájárulást, az vizsgálta felül a jövedékeket, eljárt a jövedéki kihágások és az adócsalások ügyében* A megyei pénzügyigazgatóság egyik szerve a kebelbeli számvevőség volt, amely a pénzkezelés minden részletét kézbentartotta és az alárendelt hivatalokat ellenőrizte. De e mellett fegyveres őrte3tülettel is rendelkezett a pénzügyigazgatóság pénzügyőrség néven; ez a testület közvetlenül kapcsolatban állt a termelő parasztokkal, az italárusokkal, kereskedőkkel s közéjük tartoztak a közismert "fináncok". A megyei pénzügyigazgatóság tevékenységének jelentős hányadát képviselte a vagyonváltsági pénzek felszámitása. Külön alapokat tartottak nyilván az 1920-as évek u.n. földreformjával kapcsolatos birt^megváltásokról, hasznosításokról és az e munkakörben keletkezett iratok a legjobban tükrözik, milyen mértékben kedveztek a földparcellák árának megtérítése révén a nagybirtokosoknak, és mennyire hátrányos helyzetbe kerültek azok a nincstelenek, akik még az akkori körülmények és nehézségek mellett is igyekeztek a Nagyatádi féle földreform idején valami földdarabhoz jutni. Az 1950-ben megszüntetett pénzügyigazgatóság funkciójának jelentős részét a Hajdu-Bihar megyei Tanács osztályai vették át, közöttük elsősorban a pénzügyi osztály. A fent elmondottak egyúttal rávilágítanak a pénzügyigazgatósági iratok tartalmára is. A pénzügyigazgatóság egykorú iratait a központi kezelőiroda minden beadvány érkezése után az egyes osztályok részére adta át. Az iratokat elintézés után a központi irattárban, de az ügyosztályok szerint elkülönített részlegekben helyezték el. Az iktatok személye nem volt azonos az irattáros személyével. Az iktatás évenkint újrakezdődő sorszámok szerint rötént; a számbevétellel egyidejűleg római számos jelzéssel feltüntették a referens ügyosztály számát. A számvevőség iktatmányait szintén önállóan kezelték; mind az igazga-
