Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 21 -A program szerint az uralkodónak május 15-én kellett volna Békésről Szalontán és Gyapjún át Nagyváradra érkeznie, ahol két napig tartózkodott volna, és 18-án távozott volna Mezőkeresztesen, Berettyóújfalun és Derecskén át Debrecenbe. Az egyes községek az uralkodónak és feleségének kőrútjuk során ajándékokat is nyújtottak át. A belényesi járási hivatal azt jelentette, hogy a rézbányái bányászok néhány darabos ércet /einige Stuffen/ szándékoztak átnyújtani az uralkodónak. A margitai szolgabiró viszont azt jelentette, hogy járásának nincs ajándékozási szándéka. A szalontai járási hivatal is azt jelentette, hogy sem Sarkadon, sem Szalontán, ahol pedig a program szerint az uralkodói menet meg fog állni, az elöljáróságok nem képesek ajándékokat adni, községeik szegénysége folytán. A szalontai zsidó hitközség viszont az uralkodó felesegének fehér selyemből és aranyból készült, arany himzéssel és gyémántokkal diszitett legyezőt kivánt átnyújtani. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessék, a hatóságoknak előbb Ferenc József beleegyezését kellett megszerezniük. Azt is megkérdezték az egyes községektől, akarnak-e küldöttséget meneszteni az uralkodó elé? Amikor az élesdi szolgabiró azt jelentette, hogy járásában egyetlen ilyen község sem akadt, hozzáfűzte: "mit nem másnak, mint ezen járásbeli lakosok együgyüségének lehet tulajdonítani". - A margitai járásból jelentkezett egy birtokos, Fráter József Csételekről, azzal a szándékkal, hogy hódoló beszéddel köszönti majd az uralkodót. Amikor megkérdezték a "birtokos uraktól és asszonyságoktól", kik kivánják magukat bemutattatni az uralkodónak, a szalontai járásból senki sem jelentkezett. A nagyváradi járásban egyetlen ember sem akadt, aki beszéddel kivánt volna előállni. A mezőkeresztesi állomáson a járás nevében Lázár Miklós mezőpeterdi lelkész kivánt beszélni. Amikor azonban közölték vele, hogy beszéde szövegét előbb be kell nyújtania, visszalépett. Nem akadt egyetlen szónok vagy küldöttség a tenkei járásból sem. Jelentkezett viszont három község, hogy küldöttséget meneszt: Bályog /a Berettyó csatorna szabályozása és templom épitése tárgyában/, továbbá Csételek és Bozsaj /ismeretlen célból/. Gerzon elrendelte a margitai szolgabirónak, hogy a Ferenc Józsefet kisérő lovasok egyforma "jelmezt" kapjanak, s ki is utalt nekik 100 lovas számára elegendő kék vásznat. A margitai földbirtokos viszont, akit a főszolgabíró személyesen kért fel, járuljon hozzá a költségekhez, kijelentette, hogy erre a célra egyetlen fillért sem áldoz. A Nagyváradon tartandó népünnepélyre a tenkei járásból 12 magyar és 12 román táncospárt vittek. 12 párt jelöltek ki a mezőkeresztesi és ugyanannyit a szalontai járásból is. Az uralkodói menet végül is a tervezett időpontnál később, 26-án érkezett Nagyváradra, s 28-án indult onnan tovább. A margitai járás három községe addigra elállott szándékától, hogy küldöttséget meneszt az uralkodó elé. Bályog önként állt el kívánságától, Csételek és Bozsaj pedig - amely községek a volt földesúr által bitorolt legeltetési jog miatt akartak panaszt tenni - a szolgabiró közbelépésére változtatta meg szándékát. Nagyváradon Ferenc József jelenlétében került sor a vasúti indóház alapkőletételére. A látogatás befejeztével nem maradt más hátra, mint elszámolni az
