Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 287 -1922-1923, 1927-1928, 1931-1936, 1942-1943; szabályrendeletek 1888- -1928; dobolási könyv; nyilvántartás az anarchistákról 1898; kivándorlók útlevélnyilvántartása 1905-1941; külhoni útlevelek nyilvántartása 1928-1941; külföldiek nyilvántartása 1928-1933; idegen állampolgárok nyilvántartása 1939-1945; cselédkönyvek nyilvántartása 1941-1947; pásztorok nyilvántartása 1931-1944; tanoncok nyilvántartása 1893-1941; táncvigalmi engedélyek nyilvántartása 1903-1940; egészségügyi iratok

1906-1938; országmozgósitási iratok 1940-1944; kihágási mutató 1920; termény- és állatösszeírások, átruházások 1921-1945

V.B. 573. VÁMOSPÉRCS KÖZSÉG KÖZGYÁMJÁNAK IRATAI

1910-1930

1 kötet, 0,10 fm

1 Árvaügyi iktató 1910-1930

V.B.574/a-h. VÁMOSPÉRCS KÖZSÉG PÉNZTÁRNOKÁNAK IRATAI 1928-1949

28 kötet, 1*- fa

1-28 Vagyonleltár 1936-1937; költségvetések 1928-1931, 1940-1941; főnaplók 1937-1944; álnaplók 1930-1944; vagyonváltság alap beszedési napló 1936; számadási és alapok főkönyve 1928-1949; zárszámadások 1935* 1941, 1942; közmunka összeirás és kivetés 1928; kéményseprési dij kimutatása 1928

V.B.575/a-c* VÁMOSPÉRCS KÖZSÉG ADÓPÉNZTÁRNOKÁNAK IRATAI 1879-1944

21 kötet, 0,90 fm

1-21 Adóbeszedési és kivetési lajstromok 1879-1944; adófőkönyvek 1926-1944; kataszteri birtokivek 1923

A községek levéltári forrásai /Komoróczy György/

A helytörténeti kutatók számára mindenkor izgalmas feladat lakóhelyük, szülőföldjük, közvetlen környezetük változásának, fejlődésének vagy visszaesésének tanulmányozása. A községtörténet végeredményben mindazoknak a tényezőknek a megismertetését, rendszerbe foglalását célozza, amelyek a terület alakulására, a lakosság társadalmi viszoryaira, az osztályharc eredményeire vagy legalább céljára, a gazdasági erők kibontakozására, az intézmények fejlődésére, esetleg elsorvadására,a tömegek és egyének, a névtelen hősök és kiemelkedő személyiségek szerepére tájékoztatást nyújtanak. A községek történeti adatainak megismerése nélkülözhetetlen az országban végbement változások megértéséhez, ugyanakkor az országban tapasztalt társadalmi vagy gazdasági erőfeszítések visszahatnak az egyes községek életének kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb alakulására. Ezért az országos és a helytörténet s azon belül a községtörténet egységet alkotnak egymással.