Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 285 * Vámoapércs közigazgatásának iratai /Komoróczy György/ 1848-1944 Vámoapércs volt kiváltságolt hajdúváros, majd 1872 óta nagyközség valamikor gazdag levéltárának iratai a polgári korszakból nagyrészt megsemmisültek. Emiatt mind a szabadságharc idején kialakult közigazgatási szervezet, mind az abszolutizmus korának községi felépitése csak egyéb fondok neve alatt kezelt iratokból - és hosszadalmas kutatások révén - tárható fel. Emiatt az iratszegénység miatt a szerző Vámospércs jövendő helytörténészét elsősorban az Országos Levéltárban,valamint a hajdúkerületi és Hajdú vármegyei levéltárban kezelt irategyüttesekre utalja* amelyekben a község lakosságának sok beadványa, panasza, peres anyaga található. Az mindenképpen valószínű, hogy Vámospércs a polgári forradalom idején alkotott törvények után a korábban már kialakult hagyományokra épitve fejlesztette ki a közigazgatás szervezetét, mert a vonatkozó törvények ezt a várost sem emelték ki a hajdúvárosokra szervezeti keretek közül. Itt is új választásokat rendelhettek el, majd a szabadságharc leverése után Vámospércs is az államigazgatás felépítésén belül Szabolcs vármegye hatósága alá rendelten helyközséggé alakult át. Az egész Bach-korszak idejéből mindössze néhány hagyatéki ügy maradt fenn az akkori községi levéltárból, emiatt csak az általános következtetések alapján állítható, hogy a község tevékenysége az akkor érvényben volt jogszabályok alapján alakulhatott. Az 1860-ban visszaállított önkormányzat szervezési előírásai Vámospércs esetében sem tettek kivételt, emiatt mindazok a rendelkezések, amelyek a többi hajdúvárost érintették, Vámospércsre is vonatkoztak. Az 1862 után fennmaradt tanácsülési iratok és városi törvényszéki jegyzőkönyvi segédletek minden esetre azt bizonyítják, hogy a belső szervezeti élet megegyezett a többi városéval. De a kevés ügyirat és a törvényszék működését tükröző ilctatókönyvek részletesebb elemzést nem tesznek lehetővé. Az 1871. évi 18. t. c. végrehajtása során Vámospércs egyideig fenntartotta városi jogállását, de annak felszámolását anyagi helyzetének nehézségeire utalva még a hajdúkerület működése idején önmaga kérte. A kérést már a megalakult Hajdú vármegye 3/1876« bkgy számú határozatával első intézkedései között teljesítette, és ezt a belügyminisztérium 36338/1876. számú rendeletével jóváhagyta. Az ily módon megszüntetett város és megalakult község 5/1877. közgyűlési szám alatt alkotta meg első szervezési szabályrendeletét, A község szervezeti felépitése az ország más nagyközségeivel volt azonos. Az önkományzat legmagasabb fokú szerve a képviselőtestület lett, élén a községi főbíróval, illetve bíróval. A végrehajtó apparátus irányitója a községi elöljáróság volt, annak előadójaként a községi főjegyzővel. Az elöljáróság tagjai között a főbírón és főjegyzőn kivül helyet foglaltak a szakágazatok referensei. Az 1886. évi 22. t.c. alapján kiadott 220/1888. kgy.számú újabb szervezési szabályrendelet a képviselőtestület létszámát 24 főben állapította meg, közöttük 12 virilissel. Ugyanez a jogszabály rögzítette a helyhatóság jogkörét, !
