Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 285 * Vámoapércs közigazgatásának iratai /Komoróczy György/ 1848-1944 Vámoapércs volt kiváltságolt hajdúváros, majd 1872 óta nagyközség va­lamikor gazdag levéltárának iratai a polgári korszakból nagyrészt megsemmisül­tek. Emiatt mind a szabadságharc idején kialakult közigazgatási szervezet, mind az abszolutizmus korának községi felépitése csak egyéb fondok neve alatt kezelt iratokból - és hosszadalmas kutatások révén - tárható fel. Emiatt az iratsze­­génység miatt a szerző Vámospércs jövendő helytörténészét elsősorban az Orszá­gos Levéltárban,valamint a hajdúkerületi és Hajdú vármegyei levéltárban kezelt irategyüttesekre utalja* amelyekben a község lakosságának sok beadványa, panasza, peres anyaga található. Az mindenképpen valószínű, hogy Vámospércs a polgári forradalom idején alkotott törvények után a korábban már kialakult hagyományokra épitve fejlesz­tette ki a közigazgatás szervezetét, mert a vonatkozó törvények ezt a várost sem emelték ki a hajdúvárosokra szervezeti keretek közül. Itt is új választásokat rendelhettek el, majd a szabadságharc leverése után Vámospércs is az államigaz­gatás felépítésén belül Szabolcs vármegye hatósága alá rendelten helyközséggé alakult át. Az egész Bach-korszak idejéből mindössze néhány hagyatéki ügy ma­radt fenn az akkori községi levéltárból, emiatt csak az általános következte­tések alapján állítható, hogy a község tevékenysége az akkor érvényben volt jog­szabályok alapján alakulhatott. Az 1860-ban visszaállított önkormányzat szervezési előírásai Vámos­pércs esetében sem tettek kivételt, emiatt mindazok a rendelkezések, amelyek a többi hajdúvárost érintették, Vámospércsre is vonatkoztak. Az 1862 után fenn­maradt tanácsülési iratok és városi törvényszéki jegyzőkönyvi segédletek minden esetre azt bizonyítják, hogy a belső szervezeti élet megegyezett a többi városé­val. De a kevés ügyirat és a törvényszék működését tükröző ilctatókönyvek rész­letesebb elemzést nem tesznek lehetővé. Az 1871. évi 18. t. c. végrehajtása során Vámospércs egyideig fenntartot­ta városi jogállását, de annak felszámolását anyagi helyzetének nehézségeire utalva még a hajdúkerület működése idején önmaga kérte. A kérést már a mega­lakult Hajdú vármegye 3/1876« bkgy számú határozatával első intézkedései között teljesítette, és ezt a belügyminisztérium 36338/1876. számú rendeletével jóvá­hagyta. Az ily módon megszüntetett város és megalakult község 5/1877. közgyű­lési szám alatt alkotta meg első szervezési szabályrendeletét, A község szerve­zeti felépitése az ország más nagyközségeivel volt azonos. Az önkományzat leg­magasabb fokú szerve a képviselőtestület lett, élén a községi főbíróval, il­letve bíróval. A végrehajtó apparátus irányitója a községi elöljáróság volt, annak előadójaként a községi főjegyzővel. Az elöljáróság tagjai között a főbí­rón és főjegyzőn kivül helyet foglaltak a szakágazatok referensei. Az 1886. évi 22. t.c. alapján kiadott 220/1888. kgy.számú újabb szer­vezési szabályrendelet a képviselőtestület létszámát 24 főben állapította meg, közöttük 12 virilissel. Ugyanez a jogszabály rögzítette a helyhatóság jogkörét, !

Next

/
Oldalképek
Tartalom