Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 12 Az elválasztás azonban nem volt következetes, mert a törvényhozás nem intézkedett új megyei birósági szervezni kialakításáról, hanem a megye felépítésének és a korábban fennálló kereteknek módosításával mindössze azt tette lehet5vá, hogy - a megyei bizottmány irányítása alatt - két osztály alakuljon ki. Az egyik osztály a közigazgatási - általában igazgatási, gazdaságpolitikai, honvédelmi, adóbehajtási, lakhelyváltoztatási, letelepedési, közrendészeti, toborzási, hadtáoszolgálati és más - ügyeket intézett, a másik pedig a megyei törvényszék neve alatt az igazságszolgáltatással foglalkozott. A korábbi helyzethez mért különbség annyiban minden esetre megmutatkozott, hogy a törvényszék személyzeti állománya állandósult és ilyenként maradt fenn a szabadságharc idején is. Az új törvényszék elnöke a másodalispán személyében állandósult, aki egyébként gyakorlatilag már évtizedekkel korábban ellátta a törvényszék elnöki funkcióját. Az egykorúak valóba: nem sok különbséget láttak magának a szervezetnek megváltozott rendjében, amit többek között és legfóként az igazol, hogy ugyanazokat a jegyzőkönyveket vezették tovább, az 1848 május 1-én kezdett közgyűlésen, a törvényszék birái pedig a korábban megválasztott személyek maradtak. A törvényszéknek ez a szervezeti fornája mindaddig fennmaradt, amig a Bach-korszakban, az abszolutizmus erőszakos és hagyományokát figyelmen kivül hagyó intézkedései folytán az önálló birói szervezet ki nem alakult. 1861-ben ismét visszaállt az 1848-ban bevezetett rendszer, és ez csak a birói hálózat államosításával, gyakorlatilag 1871-től kezdve adta 't helyét a m. kir. törvényszékeknek. A megyei törvényszék szerkezeti tagolódása is megegyezett a feudális korszakban megszilárdult szerkezettel: volt polgári tanács, tőle függetlenül fenyitő törvényszék néven működött a büntetőtanács, majd a polgári peres eljárás mellett a per9nkivüli ügyek intézőszerve, pl. a betáblázások, kitáblázások, peren kivüli követelések fóruma. A fenyitő törvényszéknek a szabadságharc idejéből nagyon kevés irata ismeretes. A birósági szervezetnek az abszolutizmus korában végrehajtott változásai után, az önkényuralom megszűntével, a törvénykezés terén sokáig tisztázatlan kérdések kerültek előtérbe. A megyei önkormányzat irányitó szerve: a megyei bizottmány I860 végén újjáalakult, a törvénykezési eljárás feladatkörét azonban egyideig még az 1850-es években kialakult szervezetek látták el.. 1861-ben azonban ideiglenes törvénykezési szabályokat adtak ki, amelyek viszszaállitották az abszolutizmus kezdetén felszámolt megyei törvényszékeket is. Az 1861-ben foganatosított új jogszabályok Bihar megyében a törvényszéken belül négy szakosztály felállítását vonták maguk után: a polgári, a fenyitő, a telekkönyvi és a gyámügyek szakosztályát. Az Ítéletalkotás jogát nem kötötték képesítéshez; a bírákat éppenúgy a megyei bizottmány jelölte ki, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy csak elvben álltak az első alispánnak, mint a közigazgatás vezetőjének, joghatósága alatt, mert gyakorlatilag a másodalispán irányította őket. Bíráskodási függetlenségről természetesen a szónak még kapitalista értelmében sem beszélhetünk,
