Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 198 -tanulmányozásánál semmiképen sem elégedhet meg magának a rendőrségnek irataival, hanem a polgármesteri és azon belül az ú.n. elnöki iratok állagait is vizsgálnia kell,

Debrecen város közellátási hivatala az első világháború idején alakult meg, mint a polgármester alá rendelt városi szervezet. Szervezésének célja ” a lakosságnak fontosabb élelmiszerekkel ellátása s az ellátás rendszerbe vétele" volt. Létrehozását a 287/1916, bkgy számú közgyűlési határozat döntötte el; megszűnését 1921-ben mondották ki.

A már említett cél is megvilágítja, hogy a hivatal megalapításánál a háborús gazdálkodás körülményei játszottak szerepet főként amiatt, mert a requirálások, a hadtápellátás nagyobb fokú szükségletei a lakosság körében mélyreható elégedetlenséget váltottak ki. A hivatal vette számba az ellátatlanokat, a megtalálható - és el nem rejtett - készleteket, gondoskodott a fellelhető hiánycikkek forgalomba adásáról, emiatt a háborús közélelmezés egyes kérdéseinek megismeréséhez jól felhasználható adatokat nyújt.

Tekintettel arra, hogy a hivatal neve alatt fennmaradt iratok elsősorban a pénzforgalomról számolnak be,a polgármesteri illetve tanácsi iratok fondjában kell megkeresni az általa beadott jelentéseket, amelyek viszont részletes kimutatásokat tartalmaznak

A város leltárbiztosi hivatalának önálló megszervezését az indokolta, hogy a polgármesteri ügyosztályok munkáját nagy mértékben megterhelte a hagyatéki leltárak felvétele, a végrendeletek végrehajtásának ellenőrzése, a várost illető ilyen cimen szedett bevételek nyilvántartása, egyáltalán a haláleset bekövetkezte utáni hatósági eljárás, amelynek módját a 187/1896. bkgy. számú szabályrendelet részletezte. E szabályrendelet alapjában rögzítette a feladatkör széles skáláját; a hivatal neve akkor "Haláleset felvételi és hagyaték-leltározási hivatal" volt és munkáját az 1894. évi 16. t.c, szellemében látta el.

A hivatali szervezet - a személyi állomány bővülésén túlmenően - egészen 1953-ig változatlan maradt, amikor az újonnan szervezett közjegyző vette át a hagyatéki ügyek gondozását s ezzel a leltárbiztosi hivatal fölöslegessé vált.

Az iratok 1934-től kezdve, de csak hiányosan maradtak fenn; a végrendeletek foganatosításának egyes közigazgatási természetű emlékei azunban a polgármesteri iratok között megtalálhatók.

Az önkéntes tűzoltótestület a városi tanács szerveként élt; működését - a régebbi,még feudális korabeli szabályozásoktól eltekintve - az 1889 március 28-án 33. bkgy,szám alatt alkotott szervezési szabályrendeletben oly módon állapították meg, hogy "a tűzrendészetet Debrecen város területén a hatóság ... önállóan, a városi tanács és a rendőrkapitányság által gyakorolja". A városi tanács állandó testület révén gondoskodott a tűzvédelemről.

Az első világháború után ez az önkéntes testület már nem felelt meg a célnak, szükség volt egy önálló, de a tanács irányítása alatt álló állandó tűzvédelmi intézményre. Ennek alapjait az 1923 április 27-én 179. bkgy. szám