Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 191 -Az önkormányzati hatalom másik szervezete a közigazgatási bizottság tevékenysége során alakult ki. A Debrecenben - más törvényhatósághoz hasonlóanmüködő közigazgatási bizottság az 1876. évi 6. t.c. rendelkezései alapján alakult meg; működését itt 1876. október 2-án kezdte. A megindulás időpontjában tisztázatlan volt részletes hatásköre, de a fejlődés folyamán e bizottság működése az önkormányzati jogkör bizonyosfokú korlátozását vonta maga után. Mindazok a jogok, amelyek korábban kizárólag a törvényhatósági bizottság közgyűlésén érvényesültek, oly módon szűkültek, fokozatosan, hogy az állami hivatalok szaporodásával egyidejűleg egyes ügykörök önálló elintézését az állam közvetlen hatósága alá vonta. A közigazgatási bizottság jelentősége éppen azzal emelkedett, hogy az önkormányzati igényeket és az állami érdekeket, akár a különböző kormányszervek rendeletéire, akár a közgyűlés határozataira támaszkodva, vagy annak szóló előterjesztések formájában igyekezett összhangba hozni. A törvényhatósági utak biztositása és fejlesztése, országos útvonalak kialakítása, tanszemólyzeti ügyek intézése, egészségpolitikai célkitűzések megvalósitása, földbirtokpolitikai kérdések, stb. mind olyan természetű eljárást kivántak, amelyekben az állami szervek és az önkormányzat egyaránt érdekeltek voltak. Az államhatalom terjeszkedésével a közigazgatási bizottságban elnöklő főispán az állam célkitűzéseit a közigazgatási bizottságon belül egyre erőteljesebben érvényesíthette. Éppen ennek a szervnek a közbejöttével befolyást gyakorolt az állainrendőrség, az ügyészség, a tankerületi főigazgatóság, a pénzügyigazgatóság, stb. tevékenységére. Politikai kérdésekben a közigazgatási bizottságnak törvény szerint nem volt hatásköre, de azáltal, hogy másodfokú fegyelmi hatóságként működött, gyakorlatilag a munkásmozgalommal rokonszenvező egyének ügyeinek elbírálásánál, mint fegyelmi hatóság nyilvánvalóan a szocialisztikus mozgalmak fékezőjévé válhatott. Bár az állami intézmények vezetőit közvetlenül saját főhatóságuk nevezte ki, a közigazgatási bizottságnak módja volt arra, hogy a vezető személyiségekről alkotott vélemény kialakításában szerepet játszón. A közigazgatási bizottság hatásköre 1930 után a kisgyülések megszervezésével csökkent. Ettől kezdve munkaköre lényegében a gazdasági kérdések megbeszélésére korlátozódott. Ezen belül ingatlanforgalmi ügyekkel, végrehajtások elrendelésével, szerződéskötések jóváhagyásával foglalkozott. Emellett a működése során keletkezett iratok ebben az időben is több adófellebbezést, vagyoni kimutatást, oktatási intézményre vonatkozó felvilágositá3t tartalmaznak, mindezeken túl itt is megtalálhatók a polgármesteri, a tanfelügyelői beszámolók, a rendőrségi és ügyészségi jelentések, sőt ezeknek egy része egyedül itt került elő. 1919 márc. 22. - ápr. 23. a között a közigazgatási bizottság Debrecenben nem működött, de ápr. 23-a után a román megszállás alatt is megtaláljuk tevékenységének Írásos emlékeit. A felszabadulás után a szervezet jelentősége nagymértékben csökkent; utolsó ülését 1950 júniusában tartotta.
