Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 189 -Debrecen sz. kir. várod köztörványhat óságának iratai /Komoróczy György/

1872-1944 A szervezet

A törvényhatóságokról alkotott 1870. évi 42. t.c. alapján kiadott utasitásoknak megfelelően Debrecen törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi városként élt, és e joghatóságot a felszabadulás után bekövetkezett változásokig élvezte. Az első szervezési szabályrendelete a 88/1872 számú közgyűlési határozattal született meg, amelyet a belügyminisztérium 3826. szám alatt 1872 március 25-én hagyott jóvá.

Már az első szervezési szabályrendelet megállapította azokat a hatósági jogköröket és a szolgálati rend hivatali felépítését, amelyek évtizedeken át, de alapvetően az egész polgári közigazgatás időszakában érvényben maradtak, természetesen bővített szervezeti keretek között.

A köztörvényhatóság szervezetét, az 1886. évi 21. t.c. 77* §-ának előírásaiból kiindulva, bizonyos kiegészítésekkel módosította az 5/1887. szám alatt január 13-án alkotott szabályrendelet. Az önkormányzati jog gyakorlásának szervezeti felépítését az alábbiak szerint állapította meg: a városi hatalom legfőbb fóruma a törvényhatósági bizottság közgyűlése; az állami és önkormányzati ügyek összehangolásait biztosítja a közigazgatási bizottság; a hatalom végrehajtásának testületi szerve a városi tanács, hivatali apparátusa a polgármester által vezetett magisztrátus; a hatalom gyakorlásának szerve mindezeken kivül a városi rendőri©kapitányság, a gyámügyek intézése pedig a városi árvaszékre tartozik.1

A város közönsége ezeknek a szervezeteknek rendjében gyakorolja az önálló törvényhatóságból eredő önkormányzati jogát, valamint a belügyigazgatás feladatkörét, amelyet az 1876. évi 6. t.c. külön is szabályozott.

Ez a szabályrendelet a korábbihoz viszonyítva csak annyi változást jelentett, hogy a közigazgatási bizottságról is intézkedett, amely 1876-ban alakult meg, tehát az első jogszabály vele még nem fogla kozhatott.

Az önkormányzati jogok széleskörűek voltak: magának a helyi jogszabályalkotásnak és az abból eredő rendeletéknek, utasitásoknak kiadása, intézmények, vállalatok szervezése, politikai állásfoglalások kifejezésre juttatása. Az önkormányzati jogkörben alkotott jogszabályok azonban az országos törvényekkel nem állhatták ellentétben, de az azokban foglalt alapelvek fenntartásával részletkérdésekben azoktól eltérő megoldást is választhattak. A közgyűlés a törvényhatóság és önkormányzati élet feltételeinek kiépitése mellett közvetítette az állami közigazgatás felsőbb intézkedéseit és végrehajtotta a közigazgatás körébe tartozó miniszteri rendeleteket akár oktatási, népművelési, adópolitikai, földbirtoknyilvántartási, akár más kérdésekben. A szakigazgatás állami feladatkörét viszont a különböző időkben szervezett szakhivatalok, az államigazgatás egyéb szervei látták el.

Mindezeken kivül a törvényhatósági bizottság hivatva volt közérdekű ügyek intézésére is, amelyeknek kezdeményezője, vagy végrehajtója egyaránt