Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 176 -az aradi, a gyulai, a szatmári megyei törvényszék. A debreceni törvényszék területén megnaradtak a korábban szervezett járásbiróságok, közöttük a debreceni I. osztályú járásbiróság is, amely azonban csak 1854 október 28-ig állott fenn# amikoris a helyét a városilag kiküldött bíróságnak adta át. A hivatkozott április 6-i rendelettel egyidejűleg jeleni: meg az igazságügymini sztóriumnak egy másik rendelete, amely a szolgabirói hivatalok átszervezéséről intézkedett.-^ Ennek alapján egyes járásbiróságok kiváltak a szolgabiróságok hatásköréből, mig mások megmaradtak abban és együttes funkciójuk révén kialakították a "vegyes szolgabiróságokat". Ezeket a rendeleteket követte 1854 szeptember 24-én az I, osztályú járásbíróságok végleges felszámolása és a "városilag kirendelt járásbíróságok" megszervezése 1854 október 28-i hatállyal.^ Az átmeneti időszakban - még 1854-ben - az I. osztályú járásbiróság kebelén belül vegyesbiróság működött, amely részben polgári, részben büntetőügyeket tárgyalt. Jogi kérdéseket érintő ügyekben Debrecen községtanácsának nem egy intézkedését ez a vegyes biróság döntötte el. Az I. osztályú járásbiróság utolsó intézkedése 1854 október 31-üez fűződik, amikor véglegesen átadta helyét megszervezett jogutódjának. Az iratok tartalma változatos tárgyak között oszlik meg: vannak szolgálati beszámításokra vonatkozó aLjárások, adóssági perek, csődügyek, gyámügyi és hagyatéki követelések, végrehajtások. A bűnügyi iratok között a lopástól kezdve az orgazdaságon keresztül a gyilkosságig minden megtalálható, sőt a járásbiróság több politikai természetű kérdésben is intézkedett. A járásbiróságon belül az elnök irányítása alatt két tanács alakult ki: az egyik a polgári, a másik a büntetőtanács volt; az átmeneti időben, 1854-ben, vegyes tanács tevékenységéről is beszámolnak az iratok. A debreceni járásbiróság telekügyekkel is foglalkozott, amelyek különösen a községi hatóságok jogkörébe tartoztak. Ezzel összefüggésben maradtak fenn azok az ügydarabok, pertestek, amelyek az úrbéri pátens megjelenése után felme pült telekátirásokkal álltak kapcsolatban. A járásbiróság mellett működött az elnök mellé rendelt államügyészség, amely állami tisztviselőkből állt, és tagjai alá voltak rendelve a cs. kir, megyei törvényszék mellett szervezett államügyészségnek. Az iratok tartalmára csak a fennmaradt segédkönyvek alapján következtethetünk. Több más rendelet mellett az 1854 október 2-án kiadott igazságügyminiszteri utasítás - kiegészítve a korábbi intézkedéseket - állapította meg az elsőfolyamodású törvényszékeknek és a városilag kiküldött járásbíróságoknak szervezeti formáit illetékességét és hatáskörét^. A rendelet az utóbbiakat az I. osztályú járásbir óságok jogutódjaként jelölte meg, intézkedve, hogy működésüket 1854 november 1-én kezdjék meg. Felettes szervük a megyei törvényszék lett. Nevük több változatban ismeretes: városilag kiküldött, vagy kirendelt járási biróság, városi praetura. Tagjai nem változó személyekből álltak és a kirendelés szó semmiképen sem átmeneti beosztást takar, hanem a szervezet állandó munkahelyre kinevezett személyekből állt. Az ideiglenes törvénykezési szabályok alapján visszaállított városi törvényszék ujjúszervezéséig, ténylegesen
