Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 162 -a számvevőség, amelynek munkaköre a korábbiakhoz hasonlóan alakult.

A város szervezeti felápitése és szolgálati rendje 1854-ben ismét megváltozott. 1854* januártól kezdve az önkormányzat testületi szervezetei már formailag is megszűntek, többek között felszámolták a képviselőtestületi közgyűléseket, mint a helyi viszonylatban legmagasabb fokú irányitó szervet, majd a tanácsot.

Minden ügyben a kerületi főispán vált az állami élet területileg irányitó hatalmává, s Debrecen polgármestere annak végrehajtó közegévé változott. Testületi jogkörben a tisztségviselők sem tartottak gyűlést. Az iratok előadóivének felzeteiként ez a cim továbbra is megtalálható ugyan, mögötte azonban nem a tanács hivatala húzódik meg. A tanács 1853 december 30-án tartotta utolsó ülését, a továbbiakban I860 végéig ilyennel nem találkozunk.

Ezzel párhuzamosan egy újabb testületi szerv fejlődött ki a város belügyeinek intézésére és főként a várospolitika gazdasági kérdéseinek megoldására. Ennek megalakítására Debrecen polgármestere Bihar megye főispánjához tett javaslatot, aki 1854 április 8-án egy harminc tagból álló újszervezésü testületet alakitott, az 1854 április 6-i, 87* számú belügyminiszteri rendelet alapján^; ennek tagjait ő maga nevezte ki. Ezt az új testületet nevezték községtanácsnak. Ez a szerv első ülését 1854 május 8-án tartotta, majd - a politikai helyzettől függő szünetelésektől eltekintve - 1867 közepéig állott fenn.

Az Októberi diploma után kialakult helyzetben a községtanács I860 nov. 26-án megszűnt, és helyét átmenetileg az 1848-ban megválasztott képviselőtestületnek adta át, de a provizórium politikai szellemének megfelelően 1863 december 11-én Bihar megye főispánja, a községtanácsot ismét visszaállította, amely első ülését 1864 január 2-án tartotta.

A községtanács hatáskörét az 1854 május 8-án tartott elsőuLésen állapították meg és elsősorban a vagyonkezelés ellenőrzésére és irányítására korlátozták. Újabb jogszabály született a hatáskörről az 1864 április 21-én tartott ülésen, amely egészen 1867-ig érvényben volt.

Az 1854-ben történt átszervezéssel függ össze egy másik testületnek az abszolutizmus korában kialakult működése "városi tisztiszék" cimen. Tagjait a polgármester javaslatára, a főispán nevezte ki, hatáskörébe tartoztak a tisztviselők fegyelmi ügyei. Tevékenysége rövid ideig tartott, mindössze 1855 április - október, majd 1857 április - augusztus között tartottak a tagok üléseket.

A tanácsi testület felszámolása után állami alkalmazottként annak jogkörét a községtanács élén álló elnök - volt polgármester - vette át*, intézkedései nem testületi határozat alapján, hanem saját hatáskörben, mint vezető végrehajtó tisztségviselő születtek.

Az elnök által közvetlenül, személyes irányítása alatt alakult ki az "elnöki", azaz a polgármesteri hivatal; az alatta álló szervezetet nem testületi jogszabályok állapították meg, hanem az elnök által kiadott belső utasítások. Ez a körülmény vonta maga után, hogy "elnöki" ügyekként önállóan kezelték a város vezetőjéhez intézett beadványokat, majd annak rendeletéit.

Az egyes ügyeknek az apparátuson belül az elnök alá rendelt referensei voltak.