Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 126 -1850-ben kialakította, egyidejűleg az alárendelt községek nagy részét Szabolcs megyétől szakította el, más részét pedig Bihar megyéből csatolta át. A jogelőd járás korábbi székhelye a Szabolcshoz tartozó Nádudvar volt. 1853 május 1-től megváltozott a közigazgatás szervezete éa ezzel módosult a püspökladányi járá3 területi illetékessége is. Az 1854 április 6-án kiadott belügyminiszteri utasitás megállapította, hogy az új szolgabirói hatóságok április 29-én megkezdik működésűket. Ezzel a rendelettel a volt mezővárosok jogi önállósága megszűnt és mindenben a járások joghatósága alá kerültek. A rendelet alapján a püspökladányi járás területéhez az alábbi községek tartoztak: Nagybajom, és vele együtt Kisbajom puszta, Báránd, Kaba Kiskabapusztával, Ladány Gatájpusztával, Nádudvar Angyalháza pusztával, Szerep Burapusztával, Szoboszló Köteles pusztával, Tetétlen és Udvari községei. Szoboszló tehát elvesztette városi jogát és ezzel önállóságát, majd beolvadt a püspökladányi vegyes szolgabiróság hivatalába. A vegyesnek és attól eltérően politikai-közigazgatásinak nevezett szolgabÍróságok hatáskörét szervezeti felépítését a kormány az 1855 március 17-én kiadott 57. sz. rendeletével újból szabályozta, meghatározta ügyrendjüket, iratanyaguk kezelésének módját. Ez a szervezeti rend állott fenn I860 december 16-ig, amikor újból életbe lépett a korábbi önkományzati rendszer; A püspökladányi járás gyakorlatilag a felszámolás elhúzódása miatt 1861 áprilisáig működött, de minden hatáskör nélkül, mert a járási központ újból Nádudvarhoz került át. A püspökladányi császári királyi járási szolgabirói hivatal iratai mindezek folytán nem állnak kapcsolatban mint jogelőd szerv működése során keletkezett iratok a későbbi főszolgabírói iratokkal. Az ügykezelés egyéb szolgabiróságokhoz viszonyítva eléggé gazdagon maradt fenn. Megmaradtak a polgári peres és peren kívüli eljárás ügydarabjai, hagyatéki végzések, politikai mozgalmakra vonatkozó jelentések, családok és személyek vagyoni viszonyairól szóló kimutatások. Mindezek elsősorban Szoboszló városra vonatkoznak, tehát Szoboszló történetének kutatója semmiképpen sem nélkülözheti a püspökladányi járás iratait. Ennek az lehet az oka, hogy 1902-1929. között a későbbi püspökladányi járás székhelye Hajdúszoboszlón volt és valószínűleg a város levéltárosa emelte ki a rájuk vonatkozó iratanyagot. A hajdúnánási szolgabirói hivatal iratai 1852-1853-ból nagyon szórványosan maradtak fenn és lényegében csak a közigazgatás működéséről nyújtanak egészen jelentéktelen tájékoztatást.1 Jegyzetek 1./ Az előbbiekben ismertetett iratképző szervek szervezésére és iratkezelésük rendszerére vonatkozó alábbi rendeletekre hívjuk fel a figyelmet: Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap 1850. évfolyam 1. old., 8. old.; 1854. 179, 471. old., 1855. évf. 133. old. Edelényi-Szabó cikke a Magy. Stat. Szemle 1928.; Hajdú-Bihar megyei Levéltár szoboszlói járásbíróság iratai 13.csomó 27/1850. szám, 3/1850.
