Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 113 -Biharvármegyei Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Egyesülete 1929 jul.30. Falu Országos Földműves Szövetség Szervezete Bihari TURUL Sportegyesülét 1932 szept.25.

Biharvármegyei Községi és Körjegyzők Egylete 1924 okt.4.

Biharvármegyei Galamb és Céllövő Egyesület 1927 ápr.20.

Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének Fiókja 1928.

Biharvármegyei Stefánia Fiókszövetség 1925 jul.l.

Országos Magyar Bábaegyesület Fiókja 1928 márc.5.

Bihari Tenisz és Vívó Klub 1927 jan.17.

Magyar Útügyi Társaság Fiókja

Biharvármegyei Általános Tanitóegyesület 1928

Biharvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület 1908 dec.20.

Biharvármegyei Gazdasági Egyesület 1909 jun.16.

Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének Fiókja 1927 dec.13.

Biharvármegyei Méhészeti Egyesület 1927 máj.5#

Sárréti Tüdővész ellen Védekező Egyesület 1912 nov.10.

Biharvármegyei /berettyóújfalui/ Önkéntes Mentő Egylet 1928 okt.28.

Sebes-Kóros Halászati Társulat 1879 ápr.26.

Biharvármegyei Népnevelési Egyesület 1885 jun.17.

Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének Fiókja 1939 jan.±6.

Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társasága 1932 jul.7.

IV.B. 413. Vízügyi iratok

10 köteg, 1,60 fm

1-10 Vizikönyvi okirattár 1900-1944

A hajdúkerület önkormányzati igazgatásának iratai /Komoróczy György/ 1848-1876

Az önkormányzati szervezet működése

A forradalmi törvényhozás az 1848 április 11-én szentesitett törvények 2b. cikkelyével a hajdúkerületről úgy intézkedett, hogy a részletes szabályozás majd később történik. A közbejött szabadságharc, és az azt követő abszolutizmus miatt azonban a törvény előirásai lényegében az 187b. évi 33. t.c. életbelépéséig kisebb-nagyobb módositásokkal érvényben maradtak.

Az 1848. évi 26. t.c. intézkedett arról, hogy a kerületi tisztviselőt választására ugyanazok jogosultak, akik népképviseleti alapon az 1848. évi 5. t.c.-nek megfelelően az országgyűlési követek választásában szavazati joggal bÍrnak.

A törvényre támaszkodva a hajdúk körében, a kerületen belül először a városokban választották meg a vezető testületeket, utána a tisztikart, és ezek befejeztével alakult meg a kerületi bizottmány a városok képviselőinek szavazatai alapján.