Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
A szerkesztő előszava
- 1 -A szerkesztő előszava A Hajdu-Bihar megyei Levéltárban őrzött levéltári forrásokról 1972-ben megjelent első kötet a feudálizmus korának fondjait ismertette. Az annak előszavában kifejtett szerkesztési elvek érvényesülnek e kötetben is azzal a különbséggel, hogy az ismétlések elkerülése végett mind az önkormányzati igazgatásnál, mind az egyéb iratképző szerveknél az azonos tipusú ágazatokat összevontan mutatjuk be. Ezt az alapelvet azonban nem mindig lehetett érvényesíteni, hiszen pl. az egyes hajdúvárosok a polgári korszakban eltérő fejlődési vonalat képviseltek, igazgatási rendszerük másként alakult, és legföljebb az alapvonásokban egyeztek meg. A hajdúkerület városaiból és Bihar, valamint Szabolcs megye egyes községeiből, valamint Debrecen város birtokrészeiből alakult Hajdú megye, továbbá Debrecen, és maga Bihar megye önálló törvényhatóságokként bontakoztak ki az 1848-a3 polgári forradalmat és a kiegyezést követő években. Ahol azonban a különböző államigazgatási szervek története azonos jellemvonásokat mutat, ott az ágazatokhoz tartozó hatóságokat és intézményeket pl. a szakigazgatás állami szerveit, a bíróságokat, az iskolákat, stb., összevontan tárgyaljuk. A feldolgozás az iratképző szervek neve alatt kezelt iratok leírásánál nem terjedt ki minden raktári egység egyedi bemutatására, hanem csak az irattipusokban jelentkező eltérések feldolgozására szorítkozott. Az első kötetben a kutatás megkönnyitése érdekében külön helyet kaptak a helynevek, azok levéltári jelzetei. A második kötetnél erre a források nagy száma miatt nem volt lehetőség. A kötet szerkesztésének alapvető kiindulópontja az volt, hogy az iratképző szervek történetére csak annyiban utaljon, amennyiben az megkönnyíti a további kutatómunkát, tehát felhívja a figyelmet mindazokra az államigazgatási, jogalkalmazási, gazdasági, társadalmi szervekre, családi- és magánlevéltárakra, amelyek a helytörténészek további kutatását elősegítik. Akár meghatározott kérdések megoldását, akár valamely helység történetét vizsgálja a kutató, a kiadvány alapján megtalálhatja a munkájához nélkülözhetetlen forrás típusokat. A különböző iratképző szervekhez irt fejtegetések csakis bevezetőként szolgálhatnak, semmikép sem helyettesíthetik a további feltárásokat. Nem is lépnek fel ilyen igénnyel. A kötet célja éppen ezért nem területen élő szervezetek történetének bemutatása, hanem csupán a legfontosabb problémák részleges jelzése. Az időhatárokat illetően alkalmazkodnunk kellett az egykorú iratkezelés ellentmondásaihoz, a rendelkezésünkre álló segédletekhez, vagy ügyiratokhoz. Bár a kötet a kapitalizmus korának forrásait fogja át, mégsem tekinthetett el az egykorú iratkezelésben egységesen nyilvántartott raktári egységek dátumaitól. Ha egy-egy segédlet, jegyzőkönyv a polgári forradalom idejét megelőzte, vagy a felszabadulás után keletkezett, de annak idején egybekötötték a tőkés l
