Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
Bevezető
A forradalom közhatalmi szervei Mindennek az lett a következménye, hogy az országban sorra alakultak meg a forradalom helyi, új közhatalmi szervezetei. A elnevezésük eltérő volt. A megalakuló városi, megyei forradaÍrod testületek nevezték magukat Nemzeti Tanácsnak, Munkástanácsnak, Szocialista Forradalmi Bizottmánynak, Forradalmi Bizottságnak stb. Nevükben különbözőek voltak, de létrejöttük, tevékenységük sok közös vonást mutat. Még akkor is így van ez, ha ezek a közhatalmi szervezetek nem egyszerre, nem egy időben jöttek létre, és voltak közöttük politikai nézetkülönbségek. A forradalom közhatalmi szervezetetek a megyékben először a megyeszékhelyeken, illetve kisebb városokban jöttek létre, a falvakban pedig, a megyei szervezetek megalakulása utáni napokban. A forradalmi bizottságok a rendkívüli politikai helyzetben, a kommunista hatalom ösz- szeomlását követő - hatalmi vákuumban alakultak meg, és kezdték meg munkájukat. Október 23-30 között az ország nagyvárosaiban, később a többi településen is - tüntetések, tömegdemonstrációk zajlottak le. A tüntetők megfogalmazták politikai követeléseiket, kiáltványaikat, amelyeket a megyei pártlapok közöltek. Ezt követően hol a forradalmi erők helyi vezetőinek a megyei kommunista funkcionáriusokkal folytatott tárgyalásai eredményeként, hol a tüntetéseket követő népgyűléseken hozott határozatok alapján alakulhattak meg a megyékben a közhatalmi szervezetek: A legkorábban — október 25-57. közötti napokban megalakult forradalmi bizottmányokban helyet kaptak a reform szelleműnek mondható, Nagy Imre politikáját támogató, illetve támogatni látszó MDP tagok, funkcionáriusok, katona és rendőrtisztek is. De a forradalmi közhatalmi testületek vezetőinek döntő többsége fiatal értelmiségi, a városban és a megyében köztiszteletnek örvendő közéleti ember lett. A testületekben, nagy számban kaptak szerepet a kétkezi munkások is, tükrözték a helyi társadalom keresztmetszetét. A forradalmi közhatalmi szervezetek átvették a megyei pártlapokat, s azok a forradalmi bizottmányok orgánumai lettek majd a helyi rádiók is. Megszervezték a nemeztőrséget, s előbb utóbb csatlakozott a forradalomhoz a helyőrség és a rendőrség is. Ezek forradalmi bizottságok egyrészt ellátták a közigazgatási feladatokat, másrészt megfogalmazták a megye lakosságának politikai követeléseit, kapcsolatot kerestek egymással és a kormánnyal. A forradalom második hetében gyakran változott a bizottmányok személyi összetétele, az MDP funkcionáriusai kiszorultak a bizottmányokból, vagy önként távoztak, elmenekültek.. Van még egy sajátosságuk a megyei forradalmi szervezeteknek, döntő többségük hamarabb vette át a gazdadasági, a politikai hatalmat, mint ahogyan Nagy Imre bejelentette volna a forradalom átértékelést és győzelmét. Tehát ezek a szervezetek a forradalom első hetében szemben álltak a központi kommunista hatalommal. Nyomást gyakoroltak a regnáló kormányra jelezték, hogy a kormány 8
