Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)

A Hajdúböszörményi Forradalmi Bizottmány tevékenysége

azért menekültek meg az ítéletek elöl, mert később együtt működ­tek a hatalommal, szerepet vállaltak jelentések megírásába.82 Ismerünk olyan esetet is, amikor az állambiztonsági szerv utasítására tevékenykedett valaki a forradalmi bizottmány munká­jába, mint „hálózati tag".83 Egy konkrét esetet is említve, Szűcs Rudolf például a Nádudvari Borzasi Állami Gazdaság forradalmi bizottmányának szervezésében, tevékenységében konkrétan az ál­lambiztonsági szerv utasítására vett részt. A forradalom bukása után, pedig megbízói parancsára készített jelentést a szervezet és annak tagjainak tevékenységéről. Sajnos se szeri, se száma az olyan történeteknek, amikor ba­rát a barátot, munkatárs a munkatársat jelentette fel, s hozta lehetetlen helyzetbe. Mert mit mondjunk akkor, amikor például egy hajdúböszörményi általános iskola igazgatónője közvetlen helyettesét annulálta 1957. áprilisában?84 Történt, hogy Wladimir János a hajdúböször­ményi 5. számú általános iskola igazgatóhelyettese a forradalmat követően, 1956 decemberében a helyi pedagógus szakszervezet el­nöke lett. A tanár e funkciójában is kiállt a forradalom eszméje mellett, mi több a Kádár kormány legitimitását is megkérdőjelez­te, s elítélte a helyi pedagógusokból alakult MSZMP szervezetet. Főnöke, Biri Antalné igazgató asszony ezt nem nézte jó szemmel, s a rendőrségen jelentette helyettese magatartását. Azonnali vizs­gálat indult a pedagógus ellen, akit 1957. április 18-tól rendőr­ségi felügyelet alá helyezték, tisztségéből felfüggesztették, s egészen 1967. július 22-ig folyamatosan megfigyelték, s tevékeny­ségéről jelentést írtak.85 Egy áldozat. Wladimir Járrvs-—tanár többek között munkatársainak köszönheti, hogy elvesztette állását86 82 ÁBTL V — 150 370 II. kötet. Ilyen volt sajnos a biharnagybajomi Szercze Pé­ter bizottmányi tag, kéményseprő, akit operatív célra használtak a későb­biekben. 83 ÁBTL V - 150 370 II. köt. 461. p. 84 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 85 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 86 ÁBTL 3.1.5. O - 16208/513 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom