Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
A települések forradalmi bizottmányai
A települések forradalmi bizottmányai A megyében minden településen alakult forradalmi bizottmány. Ezek listáját, alakulásának időpontját, vezetőjének nevét és több más információt a „Forradalmi bizottmányok és nemzetőrségek Hajdú-Bihar megyében" című fejezetnél olvashatják. Előfordulhat azonban, hogy a hiányos levéltári források okán nem szerepel minden település a felsorolásban. E szervezetek tevékenysége igen szerteágazó volt. Álmosdon például miután a tanács dolgozóit leváltották, s a fegyvereket is begyűjtötték, 300 mázsa búzát osztottak szét a lakosoknak, az MDP iratait, pedig nyilvánosan elégették, miközben tűzifát juttattak a lakosoknak. Balmazújvároson a bizottmány tagjai határoztak a tsz-ek feloszlatásáról, s arról, hogy a szövetkezeti tagok csak egy hold földet tarthattak meg. Magántulajdonba adták a Petőfi tsz és a Földműves Szövetkezet darálóját, előbbit G. Nagy Imre, míg utóbbit Nyerges László gazdálkodó kapta meg. A berettyóújfalui járási forradalmi bizottmány tagjai sem tétlenkedtek. A járás területén eltávolították az összes volt kommunista vezetőt, s az ÁVH-s tiszteket őrizetbe helyezték. A berettyóújfalui repülőteret üzembe állították és ezen keresztül is tartották a kapcsolatot Budapesttel. Még repülőt is fogadtak. A községi forradalmi bizottmány, pedig felmérte a település járműállományát a budapesti és egyéb szállításokhoz. Érdekes adat, hogy a községben ekkor 25 teherautó, 2 db. busz, 2 taxi, 4 személyautó, 86 motor, 2 mentő működött.32 Érdekes döntéseket hozott Bihartorda bizottmánya. Miután a falu terményraktárából kiosztották a készleteket, ezzel párhuzamosan betiltották a kommunista párt működését, vezetőiket pedig házi őrizetben tartották. A forradalom idején keletkezett iratok között nagyon kevés említés esik a kisebbségek, a cigányság szerepéről. Hajdú-Bihar megyében egyedül Berekböszörményben találkoztunk például olyan esettel, hogy a cigányság soraiból is választottak képviselőt. A településen minden tizedből 5-5 főt választottak a forradalmi bizottmányba, míg a cigányság soraiból két főt, kettőt az értelmiség míg kilenc főt a ifjúság köréből választottak a grémiumba. Körösszegapátiban a magyar és románajkú lakosok azonos arányba 17-17 fővel képviseltették magukat a forradalmi bizottmányban. Persze e területen is találkozhattunk különleges követelésekkel. Körösszakái 17 fős forradalmi bizottmánya, Drimba György vezetésével például egyik legfontosabb céljukként a falu Romániához történő csatolását fogalmazta meg, döntően a román ajkú lakosok követeléseinek engedve.33 32 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 33 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 35
