Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
Bevezető
dulásokat egy láthatatlan kéz koreografálta volna meg. Az országos, és a megyeszékhelyek forradalmi eseményeinek hatására felvonulások szerveződtek, amelyek többnyire népgyűléssel végződtek. A tanácsházák, az első világháborús vagy 48-as emlékműveknél a népgyűléseken rendre elhangzott a Nemzeti dal és a Himnusz. Ezt követően titkos, vagy nyilt szavazással megválasztották a forradalmi bizottságok tagjait, vezetőit. A népgyűlések elfogadták a község lakosságának nevében megfogalmazott politikai követeléseket. A forradalom megválasztott közhatalmi szervezetei átvették a községek, kisvárosok életének irányítást. A pártitkárok, tanácselnökök hatalma megszűnt! (A leváltott funkcionáriusok visszahúzódtak, gyakran elhagyták lakóhelyüket, sőt menedéket kerestek a közeli szovjet, vagy ÁVH-s alakulatok laktanyáiban. A hatalom a falvakban egyet jelentett a hús vér emberekkel, a diktatórikus hatalmat szolgáló funkcionáriusokkal Voltak eltérések a fenti koreográfiától, amikor a népgyűlés nem választotta meg a forradalmi testület tagjait, hanem egy újabb gyűlés felől határozott, amely azután végrehajtotta a szükséges lépéseket. A spontaneitás és a közvetlen demokrácia érvényesült tehát. Az új szerveztek törvényességét vitatni értelmetlen, hiszen a forradalom a korábbi hatalom ellenni lázadás, megváltoztatja annak struktúráját és törvényeit. Ez a forradalmak sajátossága. A forradalmi bizottmányoknak biztosítani kellett a rendet, a vagyonbiztonságot. Ezért volt első lépésük a nemzetőrség megszervezése (1848-as forradalmi hagyomány). Hoztak a falu életének aktuális kérdésiről döntéseket, határozatokat. (Közellátás, vagyonbiztonság) Mindenütt politikai követeléseket fogalmaztak meg, állást foglaltak aktuális, országos jelentésű kérdésekben is. Ezek a pontok - mint már említettük -, döntő mértéken a megyei szervezetek követeléseivel. Azonosak, de a kiáltványok programpontjait bővítették speciális, a falui emberek sajátos életviszonyaira vonatkozó követelésekkel. (Beszolgáltatás eltörlése, tagosítások megszüntetése, korrigálása, elvett házak visszaadása, falusi kisipar visszaállítása stb.) Sok helyen ledöntötték a szovjet emlékműveket, mert a falusi parasztemberek igazságérzetét sértette, hogy javaik elrablóinak leányaik és asszonyaik megerőszakolóinak hősi emlékművei éktelenkednek, a falvak főterén. Több nagyon fontos és hangsúlyos vonása sajátossága is van a falusi forradalmi bizottmányok tevékenységének. Az egyik, amit meg kell említeni: a kötetben közölt források, de más megyékben végzett kutatások is azt igazolják, hogy a hatalomváltás a falvakban a párt és tanácsi vezetők radikális eltávolításával, s a rendszert kiszolgáló hivatalnokok, rendőrök stb. leváltásával járt. Néhány helyen őrizetbe vételével is. (Tehát azt kell mondanunk, a hatalomváltás a falvakban radikálisabb, következe- sebb volt, mint a fővárosban vagy a megyeszékhelyeken.) A másik, hogy községek egy részében már Nagy Imre október 30-i bejelentése előtt megkezdődött a 1945 után tevékenykedő pártok újjászerveződése. De csakis a '45 utáni koalíciós pártoké — Független Kisgaz10
