Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
határoztunk. A felek előadásaiból és feleleteiből nyilvánvaló, hogy a felperes ökre halálának minden kára a szolga hibájából történt, mert amikor az ökör az árokban esett, látta azt az szolga, és az ökröt megszólítván, az ökör az fordulásban ki nem mehetett, hanem háttal fordult alá, s úgy holt meg. Tehát az maga szolgája keresse kárát. 2. Geszterédi (Gezteredi) Nagy (Nagi) Mihályt, aki egykor az Agárdi (Agárdi) János jobbágya volt, és a kisnyárádi (de Kijs Niarad) Gaca (Gacza) Györgyöt a mohácsi (Mohacziensis) mezőről, alsó Baranyából (Baronia) elfogták a bíró úr jóvoltából, mivel mindketten gaztettet követtek el egymással viszálykodva. Rossz és gonosz életük gyanússá vált, a fogságból elengedték őket a javakról szóló egyezséggel, a szék színe előtt kötötték fejükre magukat, hogy soha nem fognak viszálykodni, különösen városi emberrel nem, bosszúra nem törekednek ezért soha semmilyen időben. 3. Két ember, Egyed (Égjed) György és András az adacsi (de Adacz) pusztáról, felperesek és Kalmár (Kalmar) Szabó (Zabo) János alperes közötti vitában, melyet a felperes keresett, kihirdettük a határozatot, miután felhagytak a fentebbiek bizonyításával törvény szerint, a békesség kedvéért egyezségre léptek, ők tudják, mint alkuttanak egymással, benne hagyták pereket. 485. oldal 1. Idősebb Szappanos (Zappanos) Katalin asszonynak a Szappanos Orbánnal támadt perében, mely az őt ért rágalmazás miatt keletkezett az első bíró és más jeles férfiak kérésére, a törvény szigorának engedve békesség született. Szappanos Orbán az említett felperes asszonynak megadta a tiszteletet a bírói szék előtt, és helyreállította azzal a feltétellel, hogy ha idő múltával nyelvének mérgét méltatlanul rá öntené, ezt az igen rút dolgot elkövetné újólag, 40 forintra büntessék minden engedmény nélkül. 2. Piskolti (de Piskolt) Veres (Veres) János a Boros (Boros) Gergely összes vagyonát letiltja 294 forint miatt. 3. Nyírő (Nijrö) István felperes fiával, Szűcs (Zucz) Istvánnal és a Balog (Balogh) István lányával, Annával szemben bizonyos perelt javak dolgában, melyek a tekintetes Szabó Ambrus és felesége halála után az említett felperes, Nyírő kezébe kerültek, mint örökség, az erről szóló előterjesztését írásban akarta előadni. Ugyan nem engedték meg neki, hogy az ügy hosszúra nyúljon, ő azonban a fejedelem leírt parancslevelére hivatkozva lépett fel. Ezen oknál fogva figyelmeztette őt és elrendelte, hogy azoknak adja el az összes vagyonát nyíltan, ha a városból ki akar menni a fiúk nyilvánvaló kárára. Közöttük tehát ezek után ilyen határozat született. Mindkét fél külső tanúkkal bizonyítsa állításait, ahogyan erről a leveleket kiadták. 4. Bornemissza (Bomemizza) István és János, két testvér között határozat született bizonyos adósság dolgában. Az ifjabb István az Oláh (Oláh) Jánost perlőt elégítse meg a 63 forintról, miután ez megtörtént, tanácskozzák meg a dolgot illendően, és fejeződjék be a közöttük lévő per. 5. Dienes (Djenes) István Nagy (Nagi) Bálinttal szemben a 34 forint adósságról, ha csak az alperes, Bálint először nem akarna esküdni, esküdjék arról, hogy ö neki Nagy Bálint adós 34 forinttal, kit nem más, hanem maga adott neki, noha az adóslevél nem ő reá vonatkozik. 48
