Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

lakik, amelyről azt mondja a felperes, hogy ősi atyai öröksége, tanúkkal bizonyítsa, hogy Veres Istvánnak az atyjának Veres Gáspárnak még éltében adott volt húsz forintot, kit az féleségénél a felperesnek mostoha anyjával együtt költöttek el, mivel hogy sok adósságban lévén, halála után minden javait elböcsülték, utána az felesége is meghalván azon 20 forint adósságért testamentumában hagyta neki az házat, azulta ö bírta, mint sajátját. Vizsgálatot (kér). 2. A néhai Beregszászi (Beregszazj) György fia felnevelkedvén gyámjával, Szegedi (Zegedi) Jánossal, aki Szegedről (de Zeged) jött velünk szemben személyesen megjelenve fiainak, leányainak és valamennyi vérrokonának minden terhét magára vállalva és mindenekért felelve vallomást tett ily módon, hogy ő az atyai házát, mely a Német (Nemet) utcában található a déli részen, a Horvát (Horvát) András házától keletre, a Kerékgyártó (Kerekgarto) György házától nyugatra Asztalos (Aztalos) Pálnak eladta örökös jogon, és ahogy odaadta és eladta testamentumba beírták, az erről szóló kötelező leveleket adják át. Mivel pedig ezzel az eladásának és a mások általi vásárlásának, melyet a néhai Beregszászi György ifjú fiának személyében cselekedtek, mivel ő most Lengyelországban (in Polonia) száműzetésben van, a két asszony, Orosz (Orosz) István, valamint Kötelesi (Kötelessi) Szűcs (Zücz) István felesége, valamint a Domokos (Domokos) András fiai és vérrokonai a peres házra nézve ellene mondottak, megtiltották, hogy kiadják a leveleket. Az ellene szólalok tilalmát eltörölték és az eladásról szóló leveleket kiadták 1621. december 8-án. 3. Mészáros (Mészáros) János, valamint Nagy (Nagj) István és András feleségei, felperesek egyik részről, valamint Cserge (Czerge) Margit, a Nagy (Nagi) Imre felesége alperes között másik részről a fent említett alperes ellen az itteni bírói szék előtt indított büntető ügyének enyhítésekor, mivel több tanú meghalt és az alperes a tanúk közül a méltatlan és nem tisztes hírüeket kizárta, és ezt közhírré tette. így a püspökladányi (Puspeokladaniensis) Nagy (Nagj) más néven Sáradi (Saradi) György, valamint egy másik váradi (Waradiensis) nő, Erzsébet, a Szabács (Zabacz) András felesége és egy keresztény szolgálólány vallomásait nem fogadták el törvényileg. Miután azonban a többi számos tanú vallomását törvény szerint elfogadták, és miután az olvasottakat végiggondolták és megértették, közöttük ilyen határozat született. 340. oldal Több tanú vallomása szerint, mint említettük, az alperes Margit asszony becstelen életű és perlekedő, sőt a férj vallomásán kívül egy tanú vallomásával bőségesen bizonyítottá vált, hogy házasságtörő. Egy tanú vallomása pedig nem elég az igazság bizonyítására, ilyen ítéletet hirdettünk. Hét jámbor és tisztes mindkét nembeli személlyel, akik közül három közéleti személyiség mentse és tisztázza magát következő bírói ülésen, hogy nem házasságtörő, tolvaj, őrült és varázsló, ha nem tudná, akkor törvényt hirdetünk 1. Elérkezvén a következő nap, a bírói határnap, október 8. amikor megjelentünk a bírói széken és a már gyakran említett alperes Margit, a Nagy (Nagj) Imre felesége a bíróságon bár jelen volt és előállt, nem tudott egy alkalmas tanút sem állítani, hogy tisztázná magát, ezért ezt a végleges határozatot hoztuk. A férje, a gyakran emlegetett Nagy Imre nem tud feleségének förtelmes és léha életéről, ne is legyen részese, őt védelmezendő kezét fejére téve esküdjön, kötelezze arra, hogy felhagy azzal, ha akarja ebből a közösségből szakadjon ki, büntetésül a városból és a hívek gyülekezetéből távozzon. Itt, ezen a helyen tovább maradni nem tud, mert bűnös volta miatt a többiek