Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

A szenátushoz felülvizsgálat végett fellebbezett határozatot a szenátus is jóváhagyta és helyeselte, valamint megparancsolta, hogy harmad napra végrehajtás végett álljon elő. 1. Augusztus 6. István, a Mike (Mike) Pál szolgája alperes és Pallagi (Parlagi) Mihály felperes között az alperes által egy mezőn elkövetett hatalmaskodás és megsebesítés dolgában így határoztunk. Mindkét fél tanúvallomásából nyilvánvalóan kiderül, hogy Parlagi Mihálnak az főbocsátásakor nem ezzel az Istvánnal volt egyben háborodása, hanem másik szolgájával, Boldizsárral, de azzal végben menvén dolga annak utána István mordolsággal hatalmasul ment reá, és az szabad mezőben halálos sebben ejtette kiben csak meg nem is holt. Tehát az hatalmaskodás rajta vagyon Istvánon. Ugyancsak az mire sérelméjért és borbélnak fizetésére igyekezik, azt is tartozik megadni. 2. Augusztus 14. Sárközi (Sarkozj) Mihály és egy bizonyos váradi parancsnok, Török (Török) István között a kölcsönösen elkövetett hatalmaskodás és mindkét fél általi rágalmazás dolgában így határoztunk. A tanúvallomásokból kiderül, hogy Török István parancsnok volt először, aki támadott sárközi (Sarrkoziensis) vendégére egy másik szállásból támadva és ütlegelve és felfegyverzett kézzel és vérének kiontásával. Tehát a gyalázatot mindkét fél megcselekedte, így mindkettő egyformán bűnhődjék. Augusztus 20. 3. Kovács (Kovacz) János felperes és Kovács Péterné asszony debreceni (Debreczeniensis) alperes között bizonyos nagyatyai szerzett javak ügyében így határoztunk. A tanúvallomásokból kiderül, hogy az mely megholt László deákné javait Kovács Péterné kezében vette, azokhoz az jókhoz nincsen közelb való vér Kovács Jánosnál, Kovács Péterné csak idegen ángy. Tehát az kit ezelőtt való atyafiaknak kiadott, azt is számban tudván az többit is hittel adja elő Kovács Péterné János kovácsnak. Minthogy az alperes megfellebbezi a szenátusnál felülvizsgálat végett a határozatunkat, továbbküldjük. 4. Tar (Tar) István felperes és Elek (Elek) Ferenc alperes között a kölcsönösen elkövetett hatalmaskodás dolgában így határoztunk. Tar István támadott elsőben is Elek Ferencre az szérűn, ő adott okot az háborúságra is, tehát az rajta esett verést is szenvedje, és az vérbírságért való zálogot is maga váltsa ki. 414. oldal 1. Osgyánban (Osgian) lakozó Dorot (Dorot) Antal és Szabó (Zabo) Péterrel debreceni (Debreczeni) Zöld (Zeöld) János szolgája az mely két lovakat az hadból alá jöttében hagyott volt alkuvás szerint fizetésért, hogy gondját viselljék, az lovakat az napra utána nem mentenek, hanem most az osgyáni emberek ide az városra jővén alkudtak meg Zöld János feleségével, úgy hogy mindkét ló nálok maradott, az asszonyt megelégítették érette nyolc forinttal azzal a feltétellel, hogy az asszony azzal teljességgel megelégedett, és ennek utána az két lóért őket meg nem háborítja. 2. Egy bizonyos ember, név szerint zempléni (Zemlcniensis) Félszemű (Felszemű) János a kereki (Kerekiensem) várnál egy asszonnyal, aki korábban a váradi