Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)
a tanúk vallomása szerint maguk is leteszik az esküt, így oldják meg a dolgot, és hamis esküvel mocskolják be magukat. Az alperes fellebbez a szenátushoz felülvizsgálat végett, és továbbküldjük a szombati bírói ülésre. Február 8. 4. Az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát a pataki (Patachiensis) Jób (Job) Balázsné felperes és Piac (Piacz) utcai Szűcs (Zucz) Máté felesége, alperes között a szenátus okosan felülvizsgálva korrigálta és így határozott. Az alperes előterjesztése mellett tegye le az esküjét arról, hogy az ő ura Szűcs Máté mostani ura neki, kedve akaratja ellen állt össze Jób Balázsnéval, az adóslevelet is ő hite nélkül vette ki az felperestül. 220. oldal Tehát ha megeskeszik az szerént, az szőlőskert mellé állhat kitévén az pénzt, az kit Jób Balázsné másnak eladta volt. Közben pedig miután letette a szőlőskert árát, mely eddig a felperes asszonynál volt letétben, a fizetés után tulajdon kezével aláírta. 1. Sürki (Sürkij) Andrásné Békési (Bekesij) Erzsébet felperes a Szűcs (Zucz) János özvegyével, a hasonlóképpen Erzsébetnek nevezett alperessel szemben bizonyos ősi javak ügyében így határoztunk. A felperes asszony, akit másodjára szólítanak fel, tanúival bizonyítsa, hogy ő az alperes asszonynak az megholt urával, Tót (Tot) Jánossal egy testvér volt, az édesatyjok Tót Balázs javaiból Tót Istvánnal ő mindenekből osztozásban volt penig mind éltig, az mely jók immár Tót Jánosra szállván ő neki halála után az alperes asszony kezénél maradtanak, azok penig éppenséggel micsoda jók voltak. Vizsgálatot kér. 2. Nemes Jób (Job) Balázsné asszony, aki egykor Debrecenben (Debreczen) lakott, most pedig Sárospatakon (Sáros Patath) szemben a néhai Szűcs (Zucz) Lőrinc özvegyével, aki most Szűcs Máté felesége arról, hogy az Szűcs Lőrinc adóslevelét ő régen elszaggatta, nála nincsen. Mind penig hogy az szőlőskertet tized fél forinton adta el Nyírő (Njro) Mihálynak. Az esküt szokás szerint letette. 3. A néhai böszörményi (Beozörmeniensis) kapitány, Szűcs (Zucz) György özvegye, nemes asszony felperes egyik részről, valamint Besmet (Besmet) Szűcs György alperes között, másik részről egy bizonyos ezüst tárgy, közönségesen ezüst csákánynak nevezett tárgy ügyében, melyet az előző évben a böszörményi kocsmárostól örök áron megvett, és kezébe adta így határoztunk. Szűcs Péter bőségesen megbizonyította, hogy az böszörményi kapitány, Szűcs György ezüstös csákányát az ő bora árában neki örök becsű ben adták, kiért nyilván ő is eladhatta. Tehát végérvényesen így adták közre. 221. oldal 1. Fekete (Fekete) Bálint Kötelesi (Keotelessi) Szabó (Zabo) Pál szolgája, mivel hogy Pozsonybul (Poson) alá jövő utában az urára fegyveres kézzel támadván agyon vágta volt, melyben csak meg is nem holt, törvény szerint meg kellett volna büntetődni, fél kezét elvágni, de az ura megengedvén neki elbocsáttatta úgy, hogy az plengér alatt megköltötte bűnét, és kötötte magát, hogy soha ezért az ő urán, sem másokon senkin
