Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

3. Táncos (Tanczos) István és Ferenc a bihari (Bihariensis) Meleg (Meleg) Lászlóval, sógorukkal szemben perre kényszerültek ezen a széken az atyai és anyai javak részekben való kiadása ügyében. A sógoruk, László feleségének a fejedelemtől származó és előhozott kiváltságlevél alapján osztályképpen jusson rész. Mivel nemes személyek a megye székéhez fellebbeztek. És az ebben a városban lakó nemesek kiváltsága okán megengedtük nekik. 4. Nagy (Nagj) János felesége férjének fivérével, Nagy Istvánnal szemben bizonyítsa azt a rágalmazást, hogy Nagy István ötét az törvény házban azzal rágalmazta, ha az urának ura hite nélkül száz forint ára búzájával többet hordott el az malom házából, másodjára azt is, hogy az ura bolondsága is ő miatta vagyon. Nagy István alperes pedig prókátora által tiltakozik, ha valami az előre bocsátottakból bebizonyosodik, akkor végül is valaki más fog mondani. 5. Szűcs (Szuez) Pál Szél (Szel) Péterrel szemben arról adjon számot eskü letevésével, az közös földön mennyi búzája vagy kölese termett, ha az esküvést elhanyagolja, bármit hozott is az a bevetett föld, miután a hozott magot kicsépelték, két egyenlő részre kell osztani. 6. Ifjú Dombai (Dombaj) János urával, Búza (Búza) Jánossal a szolgálata dolgában ezzel az urával számot vet, ha az elrendelt szolgálata napjait és éveit tanulás végett teljes buzgalommal akarná teljesíteni, bármit akarna az ura neki a kiszabott munkán túl rábízni, fizetéssel tegye. 398. oldal Május 11. Kiadtuk a Siklósi János özvegye nyugtatványleveleinek másolatát. 1. Az Úr 1622. évének május 26. napján. Én, Siklósi (Siklosij) Jánosné Erzsébet asszony adom tudtára minden rendbeli személyeknek és atyafiaknak valakiknek illik, hogy az megnevezett Zsidó (Sido) György énnekem valamivel adós volt, mindenekrül jámborul megelégített, mostan két marhát adott 50 forintért, mellyel minden adósságának vége lőtt, kinek bizonyságára és ily hitelére adtam, az én pecsétemmel megerősített levelemet ilyen jámbor személyek előtt, úgy mint Új (Uj) utcában lakó Bika (Bjka) Bálint, mostan esküdtbíró, Hatvan (Hatvan) utcában lakó Fura (Fura) Ferenc, ugyan ott lakozó Kalmár (Kalmár) János, Fegyverneki (Fegjverneki) Ferenc, Istennek, juhainak lelkipásztora előtt, mely dolog felöl ez megnevezett Zsidó Györgyöt sem éltemben, sem penig holtom után senki még az atyafiak közül is meg ne háborítsa. Ugyanaz, mint fent. 2. Rostás (Rostás) György Csenger (Czenger) mellett való Bagosrul (Bagos) jött az városra Gyulai (Gulai) János jobbágya Szatmári (Szakmart) volt, beíratta magát itt való jobbágyságra. 3. Kovács (Kovacz) más néven Csizmadia (Czizmadia) István a tisztes férfit, Szegedi (Szegedi) Ötvös (Ötvös) Mártont élve a gyanúval, varázslás szokásával rágalmazott meg, ezért méltó büntetés jár, miután pedig a törvény rendje megenyhült, így határoztunk. Ha mások az idő múlásával ezt a rágalmat meg próbálnák újítani, rábizonyosodva levágással büntessék. 4. A szoboszlói (de Szobozlo) Iklódi (Jklodi) Gáspár felperes és a Barát (Barát) István felesége, aki előbb Mészáros (Mészáros) János özvegye volt, alperes között 425 forint