Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

mellett való neki édes atyfátul, anyjátitl maradott, öröksége volt, kit az alperes elpusztított. Tehát azon kert mit ért volna, eskedjék meg kárára. Az alperes fizesse meg harmad napra. 6. Szabó (Zabo) más néven Bolják (Boliak) György Veres (Veres) Mátéval szemben esküdjék meg arról, hogy az kilencven forint ára új dudkát, kilenc pénzben vette el ő tőle Veres Máté, meg is elégedett vele. 7. Szajkó (Szajka) Ferencné mostohaanyjával, Bodnár (Bonnar) Tamásnéval szemben prókátorát visszahívta. 393. oldal 1. Kozák (Kozák) András felperes és a már meghalt Ádám cigány között két ezüstpohár tárgyában keletkezett perben, mely az elmúlt évben, szeptember hónapban indul, így határoztunk. A felperes Kozák András tanúinak vallomása alapján esküdjék meg egyedül arról, hogy ő az két ezüst poharat az hadban nem az Adám cigány lován találta, az kit ő tőle hatalmasul elvett Adám, hanem saját pénzén vette volt, és megjelenve három napra az esküt letette és a poharakat megtartotta. Június 11-én a későbbiek. 2. Nagy (Nagj) László nevű legény oda fel tizenhárom városi fi Tolnai (Tholnaj) János házánál lakott, mivel hogy egy éccaka más Bogáti (Bogathi) Demeter nevű lator társánál, az ki őtet is reá vitte, az Kötelesi (Keötelessi) Szabó (Zabo) Pál boltját megosztván posztóját, gereznáját elhordták volt, ki megfogadtatván és maga nyelvével mindeneket megvallott, mivel hogy sok fő embereknek érette való esedezések lévén, bizonyságként, hogy soha azelőtt gonosz életben nem élt, mind az tanácsiul, és az kárvallott Szabó Páliul is kegyelem engedtetvén fejének, elbocsáttatván köti fejére magát, ha soha többé abban az gonoszságban találtatik, úgy hasonló lopásban, vagy valakit érette fenyegetve megbizonyosodván, ezen törvény szerint ki immár fejére hirdettetett, meghaljon érette. Az elszaladt lator társának, Bogáti (Bogathi) Demeternek is azon ítélet, halál hirdettetett, ha közben akad. 3. Szálai (Szalaj) Péter felperes és Nagy (Nagj) Lőrinc alperes között a verekedés és vérontás dolgában, melyet az alperes követett el így határoztunk. A vallomásokból kitűnik, hogy Szálai Péter volt minden háborúságnak indítója, rút fertelmesül szidalmazván ő hítta bajra Nagy Lőrincet, tehát az mit rajta ejtett az vereséget elviselje ha véres, hogy penig erőszakkal kertére által ment reá, Nagy Lőrinc az erőszakos cselekedetért húsz forinton maradt. A határozatunkat a szenátus is jóváhagyta és helyeselte felülvizsgálata után. 394. oldal 1. Bakó (Bakó) Máté Bársony (Barsonj) Boldizsárral szemben bizonyítsa a rágalmazás dolgában, hogy őtet Borsónyi (Borsanj) Boldizsár azzal gyalázta hite után, hogy ő neki az nótáriusnak adott rossz tallérokat nem onnan felől az barom árában adták, hanem itthon kérte mástul. 2. Venyigés (Weniges) János Bana (Bana) Jánossal szemben a rágalmazás dolgában az általa indított per közepén harmad napra feleljen. 3. Az ifjú István, a néhai Szent Miklós (Zent Miklós) utcai Kovács (Kovacz) Mihály fia felperes és a Mester (Mester) utcai Szűcs (Zucz) István alperes között a felperes atyai

Next

/
Oldalképek
Tartalom